Sport szakkönyveink

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Történelem

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A rendszeres és intenzív, erőteljes fizikai aktivitás hosszú évezredeken keresztül őseink mindennapi életének részét képezte, s nem csupán élelemszerzés, vagy búvóhely keresés, szálláshely készítés céljából, de kifejező eszköze volt a társadalmi érintkezésnek, kultúrának, vagy akár a kultuszoknak, hitnek, vallásnak is. Teljes cikk megtekintés

A magyar sportegészségügy története

A magyar sportegészségügy története

123 éves a magyar sportorvoslás, 85 éves a sportegészségügy intézeti rendszere - 1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, 1929-ben kezdték kialakítani az MTF intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött ... Teljes cikk megtekintés

Sporttudomány

Nyomtat Küldés

A prohormonok támadása, avagy a Szent Grál keresgélése

"Ártani akarsz magadnak? Túl sok pénzed van? Női melleket szeretnél?" - kellene szólnia a prohormon reklámoknak, de természetesen ezt soha sem fogod hallani és olvasni. Az egyszeri sportoló - de sokszor a versenyző is - meg úgy van a dologgal, hogy más étrendkiegészítők (fehérjék, zsírégetők, kreatin stb.) előnyeit már megtapasztalta, tehát azt gondolja (jogosan, de tévesen), hogyha valami kereskedelmi forgalomba kerülhet, akkor az az egészségre legalábbis nem túlságosan veszélyes és mindenképpen hatékony (különösen, ha meggyőző a propaganda, és komolynak tűnik a cég, a terméknév, valamint hitelesnek a tudományos háttér).

Ha nem így lenne, miért vásárolnák meg milliók világszerte, nem? Ha pedig az adott országban éppen be vannak tiltva a prohormonok, az meg végképp arra utal, hogy hatásosak, hiszen:"Mindent betiltanak, ami kicsit is hat, mint az efis zsírégetőket, az amfetaminos fogyasztótabit és a szteroidokat!"

Közben tömérdek rémhírt és pletykát hallhatunk az étrendkiegészítőkről nap mint nap a bulvárlapokban, tévéműsorokban, internetes oldalakon egyaránt, melyeknek egy része jogos, másik része nem. Ugyanazt láthatjuk, mint a szteroidoknál: igaz állítások és hazugságok keverékével ijesztgetnek a tiszta beszéd helyett. A testépítő nem tudja az állítások igazságát ellenőrizni, de nyilvánvaló számára, hogy őszintétlenek és félrevezetik, tehát úgy dönt, mégsem vált át polibére, Fat and Slimre, 7 és 12-re, és a 200 g-os kiszerelésű fogyiboltos fehérjére.

Jöjjenek inkább az igazán kemény csávóknak való hardcore kiegészítők! Ne feledjük, mindenki minimum 120 kg-os akar lenni 4% testzsírral, de érthető módon fél a hamisítványoktól, a tűtől, a lebukástól és a környezete véleményétől. Szóval, ha van ember, aki eladja neki a csodaszert, a miosztatin blokkoló algát, a szteroidoknál állítólag 700%-kal hatásosabb prohormont, a folyékony kreatint, ő meg fogja venni. Nem azért, mert idióta, hanem mert NAGY akar lenni mindenáron, és ha felkínálják ennek az esélyét, akkor inkább becsapja magát, minthogy belássa, könnyebb út nem létezik, radikális életmódváltás nélkül a NAGYSÁG elérése lehetetlen. Ez az, amivel nem mer szembenézni, és ezért nem gondolja át, miért nem úszkálnak óriás algaevő halak a tengerben, vagy miért nem használnak fel a gyógyszergyárak egy, az állítások szerint a tesztoszteronnál jóval hatásosabb, komoly mellékhatásoktól mentes szert.

"Mert egy ősrégi, eldugott kutatásról van szó, ami senkinek sem tűnt fel!" - válaszolják a gyógyszergyártókhoz képest porszemnyi méretű táplálékkiegészítő gyártók, forgalmazók. Hát persze! Az évtizedek alatt nyilván "csak" néhány ezer-tízezer kémikus, biokémikus, gyógyszerfejlesztő olvasta a hivatkozott, könyvtárakból, internetről számukra is könnyen elérhető cikkeket.

Te is a fenti fickók közé tartozol? Ha így van, hidd el, nem ledorongolni akarlak, csak azt szeretném, ha nem követnéd el a sokak által már elkövetett hibákat. Sok hatástalan, vagy potenciálisan veszélyes készítmény van forgalomban, de a félrevezetés terén a prohormonok viszik el a pálmát, ezek az étrendkiegészítés "állatorvosi lovai".

A Szent Grál keresése: Badis Potter és a bölcsek köve

A prohormonok bemutatását egy kis alapozással kell indítanom, hogy képben légy a kiegészítők kettős teremtéselméletét és az étrendkiegészítő Szent Grál keresését illetően. Talán elsőre hihetetlen lesz, amit mondok, de megítélésem szerint a táplálékkiegészítők 90%-a átverés, beleértve a mindenféle vitamin, gyógynövény és ásványi anyag keverékeket, ezt-azt javító termékeket a gyógyszertárakban, bioboltokban és mindenütt. Ez súlyos kijelentés, nyilván tudni szeretnéd, mire alapozom. Nem nagy titok az egész: vizsgálatok tucatjai mutattak ki a termékeken feltüntetettől eltérő hatóanyag mennyiséget, annak töredékét, vagy sokszorosát is étrend-kiegészítőkben, ami néhány hatóanyagnál veszélyes lehet.

Ugyanezen vizsgálatok például kínai gyógynövények nehézfém szennyezettségét, kadmium, urán és más "hasznos" anyagok magas koncentrációját, máskor és más dobozokban a feliraton fel nem tüntetett doppinglistás hatóanyagok jelenlétét igazolták. Időnként termékeket vonnak vissza (szerencsére ez ritkán szükséges), mert ártottak, emberek haltak meg, vagy szenvedtek például maradandó máj, illetve vesekárosodást, de többször előfordult, hogy kábítószernek minősülő hatóanyaggal „turbózzák" fel a vélt hatást.

A megnevezések, reklámok félrevezetők voltak és gyakran félrevezetők ma is, az állítások nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, az előtte utána képek pedig nem ritkán a grafikust dicsérik. Ezt látod nap mint nap, hétről hétre, újságokat olvasva, tévét nézve, internetezve, és sajnos gyakran ezt az erkölcstelen propagandát hallod a boltokban is. Azt jelentené ez, hogy minden étrend-kiegészítő átverés? Nem erről van szó, és az átverés sem jelenti feltétlenül azt, hogy egy ilyen termék egyáltalán nem hat, bár ez sem ritka.

A gond ott van, hogy az egészséges emberek számára veszélytelen, ártó összetevőt nem tartalmazó fehérje, multivitamin, gyógynövény, tömegnövelő, MRP, kreatin-transzporter stb. készítmények mellett a polcokon bizonytalan eredetű és összetételű más "étrend-kiegészítők" foglalnak helyet, és a vásárló nem tudja mekkora rizikót vállal elfogyasztásukkal. Itt jön a képbe a kettős teremtéselmélet, amit én szerényen csak felsőbb erőknek tulajdonítok (magamtól nyilván soha sem jutottam volna efféle ezoterikus titkok birtokába). A kiegészítők kettős teremtéselméletének alaptézise, hogy a fenti "gyermekbetegségek" nem az étrend-kiegészítő ipar fiatalságából fakadnak, erről évtizedes, tágabb értelemben vett étrend-kiegészítés esetén évszázados-évezredes múlt után nem lehet szó.

A valóság az, hogy már a kezdetek kezdetén felbukkantak a tapasztalatokon alapuló, időnként szintén hibázó népi gyógyászat, orvostudomány mellett az "elixírekkel", varázsszerekkel házaló kuruzslók, a príma matériával, bölcsek kövével, örök élet-fiatalság italával kereskedő "al(ál)kímisták" is. A csodaszer gyógyította a tüdőbajt, szívbetegséget, leprát, kiűzte a rossz nedveket, már amennyiben a fogyasztó túlélte használatukat. A gazdag kínaiak például évezredekig aranyat ettek porban, lemezben, hogy az aranyhoz hasonló romolhatatlan testük legyen. Röhejes, de az igazán gáz az, hogy ezt a poént a huszadik században is sikerült elsütni!

Viccesen hangzik, ám példák százai mutatják, hogy az "árnyékipar" évszázadok óta töretlenül él, fejlődik a tisztességes étrend-kiegészítés és orvoslás árnyékában, zavaros vizeken, hol svédcseppek, hol fogyasztóteák, hol gyógyító kőzúzalékok, hol delejezett vizek formájában, mindig fiatalságot, erőt, potenciát, szépséget, haj vagy mellnövelést, izomgyarapodást ígérve, hihetetlen gyorsan és kedvező(tlen) áron. Amíg a nagyobb mellről, cerkáról van szó, valószínűleg csak nevetsz, de mi van, ha azt kínálják, amire TE vágysz mindennél jobban? A kockás has, a duzzadó izmok, a legálisan elérhető, mellékhatások nélküli szteroidok ígérete nem ültet bogarat a füledbe? Nem duruzsolja benned is egy hang: "Hátha ez végre hat! Mit veszíthetek? Próbáljuk ki, csak egy dobozzal..."

A Szent Grált megtalálni kívánó csodaváró emberek - és valahol mindannyian ilyenek vagyunk - sajnos időről-időre bedőlnek a csalóknak. A két eltérő eredetű "étrend-kiegészítés" pedig laikusok számára szinte szétválaszthatatlanul együtt él, növekszik, fejlődik mint a tölgy és a rajta élősködő fagyöngy. A Szent Grált pedig nem találja senki sem, aki keresi, mivel ez a keresztény hasonlat, amit a prohormonok reklámjaiban olvashatsz, pont arról szól, hogy a Grált, a békét, a megvilágosodást, a megváltást csak az érheti el, foghatja meg, aki nem keresi, akinek a szíve tiszta! Aki nem akar a Grállal, a megszerezhető erőkkel előnyre szert tenni. Ez rólunk igazán nem mondható el, mi IZMOT, SIKERT, GYŐZELMET akarunk, a szellemi utat, böjtölést, aszkézist meghagyjuk másoknak, nem? Egy kérdés maradt csak: ha nem a Grál került elő, akkor mi az, amit Patrick Arnoldék találtak? (Patrick Arnold az ErgoPharm cég alapítója és a prohormon biznisz egyik "úttörője") A mondák hasonlatainál maradva a BŐSÉGSZARU-t (értsed a lényegét: dől a lé!). De nekem valahogy nincs kedvem ezen nevetni.

Az állatorvosi ló közelről: a prohormonokról általában

A prohormonok eredetileg szervezetünkben nagyobb, növényekben, ételeinkben pedig elenyésző mennyiségben előforduló anyagok voltak, így ismeretes, hogy az irodalom szerint a Tribulus például DHEA forrásul szolgálhat közvetve, a DHEA pedig elméletileg más, jó esetben anabolikus hormonná alakulhat szervezetünkben. A prohormon tehát olyan hormon, amely eredetileg szervezetünkben termelődik és ott is aktiválódhat ténylegesen ható hormonná, ugyanúgy, mint a béta-karotin A-vitaminná, és ugyanúgy természetes szabályozás alatt, mint a szervezet saját előhormonjai. Ez tény. Az már más kérdés, hogy akárcsak a béta-karotinnak, a szteránvázas "prohormonoknak" is van saját hatásuk, ami nem egyezik meg a céltermékével. Az is más kérdés, hogy saját külön anyagcsere átalakulási útvonalaik is vannak, amelyeknek csak az egyik (és nem domináns) útja a szervezetben természetesen jelenlévő hormonná alakulás (amit szeretne a felhasználó).

Egy hormon az adott élőlény számára olyan vegyület lehet, ami benne természetes módon termelődik, ebben azt hiszem, megegyezhetünk. Így például az ekdiszteroidok számunkra mai tudásunk szerint nem hormonok, bárhogyan is hatnak, míg mondjuk a lepkék számára hormonok, mivel bennük természetesen termelődnek, hormonként funkcionálnak. A norszteroidok töredék mennyiségben képződnek testünkben, és a tesztoszteron sem 1-tesztoszteronként hat szervezetünkben, tehát ezek nem hormonok. Előanyagaik ezért nem nevezhetőek "prohormonoknak". A szervezet saját hormonjainak hatását utánzó mesterséges vegyületek köznapi neve igazából gyógyszer!

A hormonokhoz nem kötődnek felesleges szénláncok, sem más anyagok, ellentétben az orális lebontásnak ellenálló, vagy intramuszkuláris felhasználásra szánt anabolikus androgén szteroidokkal, tehát azok a prohormonok, amelyeket ilyen módosított formában árulnak, nem prohormonok, hanem szteroidok (esetleg árnyaltabban, mint egy barátom mondta "dizájner szteroidok").

Az (eredeti) szteroidok hatnak, ezt tényként leszögezhetjük. A hagyományos andro és norandro prohormonok azonban kísérletek szerint orálisan több száz milligrammos dózisban is hatástalanok voltak, ami természetes, mivel a máj nagy részét bontotta a módosítatlan szerkezettel bevitt mennyiségnek. Ez a kutatások eredménye. Ha ez így van, akkor még a szteroid, vagy gyógyszer név sem megfelelő, helyesebb a SZEMÉT szót használni, hiszen a valódi gyógyszerek, tehát a szteroidok is, köztudomásúlag hatnak.

Mire gyakorolnak akkor a prohormonok befolyást? A teszto szintre tartósan nem, ugyanis az LH (luteinizáló hormon) esése ezt több vizsgálat szerint könnyedén ki tudta védeni a tesztoszteron termelés gátlásán keresztül. Eddig a tények. Most szemléljük meg közelebbről a bőségszarut, akarom mondani a szentségtelen grált, a prohormonok új generációját.

A "Szent Grál" közelről: 1-AD, 1-tesztoszteron és társaik

Tény, hogy a hagyományos prohormonok nem hatottak és a vásárlási kedv csökkent. Változtatni kellett, megjelentek tehát a "modern" formák, a szteroidokhoz hasonlóan láncokkal ellátott, és/vagy bőrön át, nyelv alól felszívódó 4- vagy 5-andro, norandro cuccok. (A szájból felszívódó ciklodextrines, stb., változatok hatásosságát SEM igazolták, de esetükben némileg kedvezőbb eredményeket adtak a vizsgálatok.) Külföldi interjúkból és netes beszámolókból nyilvánvaló, hogy intramuszkuláris használatra tervezték a folyékony prohormonok jelentős részét, és ugyanazzal a "Csak külső használatra!" felirattal látták el ezeket, mint ami a synthol olajon olvasható.

Ez is a modernizálás, a gyógyszer image kialakításának része volt, akárcsak a fémkupak, a kokszokhoz hasonló hangzású név, amely önmagában is azt sugallja, hogy valódi, hatásos, ám teljesen legális szteroidokkal állunk szemben (csak USA vonatkozásban legális). Érthető a dolog, láttunk már szteroid imidzsű fiolás étrendkiegészítőt eleget. Végül ez is kifutott, és ekkor jöttek az új vegyületek és a "Szent Grál". Így játsszák el a laikusoknak a profik a prohormonok "evolúcióját".

Hazánkban pár lépés kimaradt, nem volt bőrön át felszívódó és nyelv alatti prohormon, jön viszont az 1-AD/1-tesztoszteron család, immár több verzióban (pl. 1-metilteszto, 1-t undecanoate, cypionate, stb.), és jönnek a gondok: a személyes beszámolók egyértelműen amellett szólnak, hogy orális használatnál a régebben és néha ma is használt szereknél felléphetnek olyan nem kívánt hatások, mint például a nőiesedés, a szteránvázas vegyületek ugyanis több szteroid receptorra is hatást fejthetnek ki. Ez még inkább igaz a metabolitjaikra. A bevitt anyag tehát átalakul és hat valahogy. A kérdés az, hogy miként hat az 1-tesztoszteron szent család, ám a választ nem tudhatjuk meg, mivel míg a DHEA, andro, norandro cuccokat az elmúlt években sokat vizsgálták, az ősrégi használhatatlan dolgokkal senki sem foglalkozott. Egy-egy hatóanyagot a gyógyszergyárak évekig, évtizedekig kutatnak, ám a prohormon nem legitim gyógyszer kategória.

Nem tudunk semmit az 1-tesztoszteronról. El kell hinnünk, hogy egy a mezei tesztoszteronnál hétszer, azaz 700%-kal hatékonyabb anyagot nem fejlesztettek tovább a nagy cégek? El kell hinnünk ezt annak a Patrick Arnoldnak, aki hasonlókat állított a 4- és 5-androsztendion, -diol változatokról (az 5-ös sorozat a szakértők szerint leginkább ösztrogén hatású volt!), a nor-prohomonokról is, és amely állításokat később egyetlen komoly kutatás sem tudta megerősíteni? El kell hinnünk, hogy nincs mellékhatása, hogy orálisan aktív az 1-AD vegyület, és a szervezetben valóban 1-tesztová alakul? Nem várnak tőlünk kicsit sokat? Megbízunk ugyanazokban, akik eddig csak átvertek minket?

Gondolkozzunk: tegyük fel, az 1-tesztoszteronná alakulás nagy hatékonyságú, és az 1-teszto 7x olyan hatásos, mint a teszto. Mennyit ajánl maga Pat Arnold? 100-300 mg/nap-ot, de hozzáteszi, hogy sokan 600-900 mg-t is szednek, jó eredményeket tapasztalva, mellékhatások nélkül. Számoljunk utána: ha csak 10% alakul 1-tesztová, az 10-30 mg 1-teszto/nap. Ez 7x, azaz hétszer hatásosabb, tehát napi 70-210 mg közönséges tesztoszteronnal egyenértékű a szedett dózis. Ez egy hétre vetítve 70x7, illetve 210x7 mg tesztoszteronnak, azaz 490-1470 mg tesztonak felel meg. A reklámok szerint az átalakulás igen nagyfokú, előttem felsejlik egy 1470 mg/hét normál teszto kúrával egyenértékű 1-AD kúra víziója, de enyhe kétségeim támadnak. Mi van, ha elszámoltak valamit?

Pár hetes kiürülés, injekciók szükségtelenek, a dózis alacsony, mellékhatás nincs? Ember, te beveszed ezt? Ha beveszed, csak gratulálni tudok! Nézzük a lehetőségeket: ha nem hat, kidobod a pénzed, ha hat, lenyomod a hormonszinted. Ha hat, akkor mellékhatásokkal mindenképpen számolni kell: a prosztata nagyobbodás, hajhullás, aknék előidézése az anabolikus androgén anyagok sajátsága. Az orálisan hatásos szerek vagy májkárosítóak, vagy nagyon nagy dózisok bevitelét igénylik. Ha hat, legkésőbb a szedés felfüggesztésekor jelentkezhetnek a nőiesedés hatásai, mivel felborul a hormonális egyensúlyod. A prosztata-, mellrák és más betegségek kapcsolata a magas hormon, természetes előhormon szintekkel evidencia (bár a prosztata ráknál több kétely is felmerülhet), ezért e téren sem számíthatunk semmi jóra.

A pozitív doppingteszt is reális veszély MINDEN prohormonnál, minimum 1 hétig, és ez igaz az 1-AD-re is. Nőknél minden prohormon problémákat okozhat (noha az egyik dilettáns idiótákból álló cég egy 2003-as reklámanyagában ennek az ellenkezőjét állította). Nem áll rendelkezésünkre a hosszú távú szedés kockázatait vizsgáló, vagy bármilyen értékelhető tanulmány, ezért semmi biztosat nem állíthatunk, csak azt, hogy téged, mindannyiunkat jól át akarnak ****ni.

De térjünk vissza a konkrét tényekhez. Vajon tényleg nem tudunk semmit az 1-tesztoról és rokonairól? Ha utánajárunk, megtudhatunk ezt-azt. Az 5alpha-Androst-1-ene-3beta,17beta-diol (1-Adiol) egy a táplálkozásunkban minimális mennyiségben jelenlévő vegyület, eddig csak sertés zsírból tudták kimutatni(Sus scrofa L.), azt is csak 2003-ban, a gyártása után pár évvel, de nem ismert olyan természetes anyagcsere útvonal, amely során előállítódhatna a szervezetben. Nem prohormon és 2003 szeptemberéig még véletlenül sem lehetett étrendkiegészítőnek nevezni, bár már jó ideje kereskedtek vele.

Az 1-tesztoszteron régi tudományos múltra tekinthet vissza: 1940-ben Butenandt és Dannenberg arról számolt be, hogy a tesztoszteron delta-1 izomere a tesztoszteronnál jóval kevésbé androgén, tehát férfiasító hatású. Anabolikus tulajdonságairól semmit sem tudtak, feltételezték azonban, hogy az 1-tesztoszteron és származékai igen anabolikus vegyületek. Ne feledjük, ez idő tájt még nem ismerték a szteroid receptorok pontos működését (ma is vannak nyitott kérdések), nem tudták hatásukat pontosan mérni (ma már az RNS szintű változásokat is mérik a szteroidok vizsgálatakor), és abban bíztak, hogy sikerül egy erősen anabolikus, de csak gyengén, vagy egyáltalán nem virilizáló (férfiasító) vegyületet szintetizálniuk, kiküszöbölve a mellékhatások sokaságát.

Egy 1962-es vizsgálat ismét elővette az 1-tesztot, hogy megpróbálja tökéletesíteni és jobban megvizsgálja hatásait. A vizsgálatról, vagy kutatásról már hallhattál, ha olvasod a külföldi lapokat és a hazai reklámokat, legalább egy hivatkozás erejéig: Counsel et al., "Anabolic Agents. Derivatives of 5alpha-Androst-1-ene", J. Org. Chem., 27 (1962), 248-251. Van azonban egy kis bibi a reklámszövegekben:

  1. A reklámokkal ellentétben Patrick Arnold egyetlen prohormont sem talált fel, minden ellenkező állítással ellentétben. Igen, elővett régi kutatásokat, ősrégi vegyületeket, mint az androsztendiont, amit már a 30-as években is ismertek, sőt némelyiket volt pofája szabadalmaztatni is. Szabadalmaztatni eddigi vizsgálódásaim alapján BÁRMIT lehet, nem vizsgálják az állítások valóságtartalmát, csak azt, hogy nem szabadalmaztatta-e már ugyanazt más.
  2. Ilyen tanulmány nincs, nem találod meg a neten, sem a könyvtárakban. Counsel? Nem inkább Counsell? Egyetlen l betű hiányzik, ami apró differencia, de annyit jelent, hogy az orvosi adatbázis már nem dobja ki a tanulmányt. Az oldalszám? Az sem teljesen pontos. Az elírás évek óta következetes Patrick Arnold cikkeiben és a reklámokban is (a kettő gyakorlatilag ugyanaz). Nem véletlenül, ezzel ugyanis a laikus számára közel lehetetlenné válik a számára amúgy is nehezen beszerezhető tanulmányt elolvasni, amire úgysem volna se ideje, se energiája.
  3. Itthon ráadásul ezt olvashatod: "A gyógyszerész zseni, G. D. Searle kutatásai szerint, amiket az 1960-as években hozott nyilvánosságra, az 1-tesztoszteron hétszer nagyobb mértékben hat az izmokra, mint a tesztoszteron." Searle? Egyik szerző sem Searle. R. E. Counsell, P. D. Klimstra, F. B. Colton a szerzői az"Anabolic Agents. Derivatives of 5a-Androst-1-ene" tanulmánynak, melynek forrása a J Org Chem 1962;27:248-253. lap, de valóban szerepel a kémiai szaklapban egy Searle megnevezés: CONTRIBUTION FROM THE DIVISION OF CHEMICAL RESEARCH, G. D. SEARLE & Co. Ez egy cégnév. A csúsztatás tökéletes, az esélyed nullára csökkent, hogy megtaláld a cikket. Gratulációm a magyar terjesztőknek! Hogy esetleg van köze a dologhoz a fickónak, vagy az eredeti reklámban is van ilyesmi? A minimum, hogy arra hivatkozzunk, akinek az adatait felhasználjuk, ne másra.

 

Szóval elővették az 1-tesztot, és többféle láncot-csoportot raktak rá. A vegyületek androgén és miotróf hatását KASZTRÁLT PATKÁNYOKBA INTRAMUSZKULÁRISAN INJEKCIÓZVA mérték. Az androgén hatást a vezikula szeminális és/vagy a prosztata tömegének növekedésén, a miotróf, tehát izomnövelő hatást a levator ani izmon szokták vizsgálni. A referencia szteroid a tesztoszteron propionát volt, ennek az androgén és miotróf hatását vették 100%-nak.

A hagyományos tesztoszteron (valószínűleg a módosítatlan szerkezet miatti gyors inaktiválódás következtében??) 35%-ot és 26%-ot adott a tesztoszteron propionáthoz képest. Tehát a hagyományos tesztoszteron a hagyományos tesztoszteronnal összehasonlítva gyengébb volt. A IIa vegyület (17-béta-hidroxi-5-alfa-androst-1-en-3-one, más néven 1-tesztoszteron) androgén hatása 100%, miotróf hatása 200% volt a tesztoszteron propionáthoz képest.

 

15 vizsgált vegyület közül az eredeti, az 1-Teszto és a IIIe jelölésű (17-alfa-methyl-5-alfa-androst-1-ene-3-beta,17beat-diol 3 monoacetate) rendelkezett ilyen adottságokkal kasztrált patkányokba injekciózva. A vizsgálat körülményei között (amelyek a kor technikai színvonalának feleltek meg) az 1-tesztoszteron tehát csak kétszer anabolikusabb volt intramuszkulárisan, mint a tesztoszteron propionát, meglepő módon viszont kedvezőtlenül erős androgén tulajdonsággal rendelkezett.

A különböző csoportok-láncok legtöbbször tönkretették hatását, más vegyületei ezért nem érték el a 100%-ot sem miotróf hatásban. Az egyik ilyen vegyület a IIb jelölésű anyag (17-alfa-methyl-17-beta-hydroxy-5alfa-androst-1-en-3-one) volt, amelynél a szteroid androgén tulajdonsága intramuszkulárisan 25%-a, miotróf tulajdonsága pedig 50%-a volt a propionáténak. Micsoda véletlen! Az egyik igen hatásos prohormon, a Methyl 1-Testosterone, (VPX M1-T, egy adagja 10 mg hatóanyagot tartalmaz!!!!!) alapvegyülete a 17alpha methyl-17-beta-hydroxy-andros (1-ene-3-one). Kísérteties az azonosság, akarom mondani hasonlóság. A vegyület minden valószínűség szerint hatásos orálisan. IS.

Mit jelentenek a fenti adatok? Először is ütköznek az 1940-es adatokkal (1940-ben Butenandt és Dannenberg arról számolt be, hogy a tesztoszteron delta-1 izomere a tesztoszteronnál jóval kevésbé androgén, tehát férfiasító hatású), tehát nagy kérdés, melyik pontosabb, a 40 vagy a 60 éves vizsgálat? Másodszor, egy ósdi módszerrel elvégzett, receptor affinitást és metabolizmust nem vizsgáló kutatásról van szó, amelynél a használt anyagmennyiségek aránya erősen kérdéses. Harmadszor, bár azonos vizsgálatot nem ismerek, a meglévő adatokból arra következtetek, hogy pl. a nandrolon és más anabolikus szteroidok sokkal kedvezőbb hatást mutattak volna a vizsgálatban, mint az 1-teszto. A vizsgálatot ugyanis a minimális szintre végezték és ilyen esetben a vázizomban "a nandrolon tesztoszteronhoz viszonyított kb. 3-szor nagyobb receptor affinitása érvényesül, ezért minden olyan dózis szinten, amelynél a tesztoszteron a maximálisnál kisebb választ vált ki, a nandrolon miotrop hatása nagyobb, mint a tesztoszteroné" (Dr. Tóth Miklós: Anabolikus androgén szteroidok, Medicina, 1990).

De ez csak feltételezés, nem vagyok biokémikus. Amit elmondhatunk, az az, hogy a nem kívánt androgén hatásokat (DHT hatás) erősen, 100%-osan képes kiváltani egy X dózisban, szemben mondjuk a DHT irányban inaktiválódó nandrolonnal, míg a tesztoszteron propionát miotróf hatását 200%-osan képes kiváltani egy X minimális hatást kiváltó dózisban, ami esetleg nagyobb receptor affinitásra utal. Nincs 700%, nincs semmi, csak biznisz néhány intramuszkuláris injekciót kapó herélt patkánnyal, és játék a számokkal.

A fentiek alapján csak a 60-as évek kutatásai szólnak részben az 1-teszto mellett, de nem a "prohormon" 1-AD mellett, és nem orális alkalmazás esetén. Új felfedezésről szó sincs, legfeljebb hulladékkezelésről, 40-60 éves kutatások maradványainak reciklizálásáról. További adalék, hogy egyfriss cikkből az derült ki, hogy egy 1-AD termék összetételét vizsgálva a következő vegyületek voltak kimutathatók: 1-AD, boldenon, DHEA, 19-nor-4-androstenediol, tesztoszteron, 5-alfa-androstane-3alfa, 17beta-diol. Egy 1-tesztoszteron készítményben pedig mértek már 17.30 mg/g, 0.41 mg/g, 0.96 mg/g metandienone-t is. Mondjam úgy, hogy Naposim, így ismerősebb? Ahogy a közmondás mondja: a tisztaság fél egészség!

A többi vegyületről mit tudunk? Az emberi testben történő metabolizmusukról semmi konkrétumot, de erre nincs is szükség, hiszen csak két lehetőség van: vagy az androgén, vagy az ösztrogén receptorhoz kötődnek, vagy pattanásos leszel, vagy melled nő. A lényeg, hogy szteroid hangzású nevet adjanak neki, pl. 4-OH Deca, 1-tesztoszteron undecanoate, boldione, stb. Aktív anabolikus vegyületté jelenlegi tudásunk szerint egyik sem alakul hatékony mennyiségben (nem igazolt), szóval nem kell tartanod attól, hogy túl izmos leszel.

Szedési útmutató

Vajon érdemes kipróbálni ezeket a prohormonokat? Játszunk el a gondolattal: ha egy-egy doboz újfajta prohormon árát átszámolom csirkemellre, tejsavófehérjére, kreatinra és más igazolt hatású dologra, és a feltételezett pozitívumokat is figyelembe veszem, a válasz egyértelmű nem. De a próba kedvéért, legyen a válasz igen. Milyen dózist fogsz szedni? Azt, amit a dobozon ajánlanak? Ahhoz, hogy az adagolást megismerjük, klinikai vizsgálatokra volna szükség, vagy legalább állatkísérletek adataira. Ám ilyen nem létezik. Jöjjön a gyakorlati tapasztalat: a hagyományos orális prohormonok nagy dózisai (az "ajánlott" és hatástalan 50-100-300 mg/nap helyett 1000-3000 mg/nap, mint Daniel Gray írja könyvében) állítólag hatásosak.

Ez százezres nagyságrendű összeg havonta. Ha hasonlóak az arányok az 1-tesztonál, akarom mondani 1-AD-nál, akkor minimum annyiba kerül a cumó, mint ami a teljes havi testépítő költséged, de ellenkező esetben is 20-60 ezer forintod megy el a kétséges eredményre. Megérné ez? Szerintem nem. Ebből bőven kijönne egy komplett naturál kiegészítő kúra, a jól összeállított étrend, a személyi edző és még ki tudja mi. Ez a pénz anabolikus szteroidra is sok. Szóval szedési útmutatóm röviden így szól: ne dobd ki a pénzed, ne vegyél prohormont, ne szedd be és ne tapasztalj mellékhatásokat. Ezzel a kúrával nagyon sok pénzt spórolhatsz.

Következtetések

Az étrendkiegészítő piacon található termékek nagy része átverés. A piac hiénái tesznek rá, hogy élsz-e vagy halsz, ők ugyanazon a mezsgyén és ugyanazon logika szerint mozognak, mint a kox hamisítók, egy nem kellően szabályozott, de húsbavágóan fontos területen. Áldozat akarsz lenni, vagy nyertes? Te megennéd a "legális DNP-t", ami egy "természetes" zuzmókivonat? Meg? Akkor is, ha hiányoznak a hatásosságot és biztonságosságot igazoló vizsgálatok? Akkor javaslom, előre jelentkezz máj transzplantációra, de lehet, hogy a kórboncnok asztalán korábban találkozunk. Tudnod kell, hogy nem minden ehető, ami szép színes csomagolásban van. Akkor sem az, ha XY "szakértő" doktor bácsi gyógynövény készítményként ajánlja az efit, kevéssé káros, de hatásos szerként a prohormont mint az már előfordult.

Gondold át és tégy, amit akarsz, szedj akár szennyezett, bizonytalan eredetű SZEMETET. De ha teheted, ne légy idióta! Tanulj mások hibáiból, ne dobd el az egészséged és a pénzed. Csak megbízható, biztonságos kiegészítőket használj! A szent grált meg húzd le a WC-n!

 

szerző: Tihanyi András (eredeti változat a Tesztoszteron eMagazinban jelent meg)

Kapcsolodó cikkek

Beszélgetések sporttudományról

Az edző mint sportdiplomata  – Az öltözködéstől a viselkedésig

Az edző mint sportdiplomata – Az öltözködéstől a viselkedésig

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni … Teljes cikk megtekintés

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Az álszent cég-, sport-, egészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Teljes cikk megtekintés