Népszerű cikkeink

Mi a kreatin?

Mi a kreatin?

A kreatin egy olyan vegyület, melyet szervezetünk három aminosavból állít elő 1g/ nap mennyiségben. Teljes cikk megtekintés

Izomhúzódás

Nagy erőhatásra a lábszár izomzatban túlfeszülés keletkezik. Jellemzően excentrikus terhelés (izomfeszülés egyidejű összehúzódással) váltja ki. Túlterhelés, bemelegítés hiánya hajlamosít Teljes cikk megtekintés

Túlterhelés, túledzettség

Túlterhelés, túledzettség

A csúcsteljesítmény elérésének kulcseleme a helyesen megválasztott edzésmennyiség ill. intenzitás. Abban az esetben, ha kevés a mennyiségi munka vagy nem elég intenzív, úgy a sportoló nem tudja megvalósítani élete legjobbját, vagyis aluledzett marad. Teljes cikk megtekintés

Sporttáplálkozás

Sporttáplálkozás

A megfelelően időzített, adekvát táplálkozással és folyadékpótlással megvalósítható a maximális sportteljesítmény és az edzés, ill. verseny utáni gyors regeneráció. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet. A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése. Teljes cikk megtekintés

Fogyasztás súlycsoportos sportágakban

Fogyasztás súlycsoportos sportágakban

A magyar sporttörténetben is találunk olyan sajnálatos eseteket, amelyekben a versenyző nem állhatott ki ellenfelével, mert a mérlegeléskor súlya többet nyomott a kelleténél, vagyis annál a súlycsoportnál, amelyikre benevezett Teljes cikk megtekintés

Sportpszichológia

Nyomtat Küldés

Testedzésfüggőség, amikor túl sok a sport

A fogyasztói társadalom elvárása a egyes ember felé, hogy tökéletesen teljesítsen, szép, és egészséges legyen. Ennek az elvárásnak megfelelni kemény munka árán lehet, aminek egyik útja a fitness – wellness iparág kialakulását hozta magával. Ez az új irány egyre többek életét, valamint az emberi kapcsolatok átalakulását is okozza. Változást tapasztalhatunk a közösségi rendszerek tekintetében is.

A jelenleg is zajló társadalmi változások magukkal hozták az értékek olyan változásait, miszerint a testkontroll, a szépség, a fiatalság és az egészség az egyik legfőbb ideál, így a probléma egyre nagyobb rétegeket érint.

A fogyasztói társadalom elvárása a egyes ember felé, hogy tökéletesen teljesítsen, szép, és egészséges legyen. Ennek az elvárásnak megfelelni kemény munka árán lehet, aminek egyik útja a fitness - wellness iparág kialakulását hozta magával. Ez az új irány egyre többek életét, valamint az emberi kapcsolatok átalakulását is okozza. Változást tapasztalhatunk a közösségi rendszerek tekintetében is.

A fizikai jóllét, valamint fejlődés, nem elképzelhető a lelki egészség megléte nélkül. A harmonikus életvitel elengedhetetlen feltétele e kettő egyensúlya, harmóniája. Magyarországon még gyermekcipőben jár a pszichológusok jelenléte a sport, fitness területén. Ilyen irányú segítségre egyelőre csak a profi versenyzők körében van kereslet, illetve lehetőség. Ez utóbbi tény azért is fontos, mivel egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a testedzésnek egészségkárosító következménye is lehet.

A testedzésfüggőség (exercise dependence, ED), olyan kórforma, melyben túlzott mértékű sporttevékenység jellemzi a személyt. Komolyabb érdeklődés a téma iránt az elmúlt években indult, így több, a kényszeres testedzést mérő skálát alakítottak ki, valamint ehhez kötődően egyre több külföldi vizsgálat is megjelent. Korábban vizsgálták a futók, súlyemelők, táncosok körében megjelenő függőséget, ami a sporttal kapcsolatban jelent meg körükben. Később ezeket a tapasztalatokat is összegezve alakították ki a testedzésfüggőség fogalmát, mely egységben kezeli a különböző mozgásformákat.

A zavart a személy túlzott sport aktivitása jellemzi, mely káros hatással van mind önmagára - testi- és lelki szinten is, mind társas életére, iskolai/munkahelyi teljesítményére. A testedzésfüggőség szoros együtt járást mutat az evészavarokkal.

A sportolás iránti túlzott elköteleződést a viselkedéses függőségek között vizsgálhatjuk. Jellemzői között is ezeket a tüneteket találjuk (Hausenblas és Symons Downs, 2002.).

  • Megvonás: mely jelentkezhet a megvonásos tünetekben (pl. idegesség, kimerültség), vagy ugyanolyan mennyiségű edzés a tünetek enyhítése vagy elkerülése céljából.
  • Folytonosság, folytatás: folytatódó sportolás, annak ellenére, hogy az fizikai vagy pszichés problémákat okoz vagy felerősíti azokat (pl. folytatódó futás csonttörés ellenére).
  • Tolerancia: mely jelenti a megnövekedett testedzés mennyiségének szükségszerűségét, annak érdekében, hogy a személy elérje a kívánt hatást; vagy csökkent hatás, ha az edzés mennyisége nem változik.
  • Kontrollvesztés, kontrollhiány: folyamatos vágy vagy sikertelen kísérletek az edzések csökkentésére, illetve kontrollálására.
  • Idő: Az egyéb aktivitások megszervezésére fordított tetemes idő, hogy azok illeszkedjenek az edzési rutinhoz (pl. a vakáció függ az edzéstől).
  • Konfliktus, elhanyagolás: fontos szociális, foglalkozásbeli, valamint kikapcsolódáshoz kötődő aktivitások föladása vagy csökkentése az edzés miatt (pl. anyagi problémák a drága felszerelések, bérlet vásárlása miatt).
  • Szándék visszaesés: az edzés tovább tart, vagy intenzívebb, mint eredetileg tervezték.

 

Egy további jellemzőt is leírnak, a szalienciát vagy kiemelkedőséget. A fogalom a személy azon motivációjára utal, hogy a sporttevékenység, illetve annak végrehajtása életének központi vonása lesz. Ez áll érzelmei, gondolatai és viselkedése középpontjában. Amikor nem sportol, gondolatai akkor is újra, meg újra visszatérnek ide, és a következő alkalmat tervezgeti. Úgy gondolom, ez a kitétel segíthet a legjobban elkülöníteni a túlzásba vitt sportolást az elkötelezettségtől. Utóbbi kategóriába tartozók nyíltan és büszkén vállalják, hogy a mozgás fontos szerepet tölt be az életükben, de nem ez jelenti a központi gondolatot az életükben. Lehet, hogy lelkiismeret furdalást éreznek, ha kihagytak egy edzést, de ettől még nem omlik össze az életük, és egyéb feladataikra is tudnak koncentrálni.

További gyakran felmerülő kérdés, hogy minden hivatásos sportoló, egyben edzésfüggő is? A válasz egyértelműen nem. Egyrészt ismerünk olyan kutatásokat, melyeket elit atléták, pl. triatlonozók körében végeztek. Habár sokkal magasabb volt az előfordulási arány körükben (kb 50%, a hobbisportolók 2-3%-ához és a normál populáció 0,3 %-ához képest, de mégsem teljesültek a függőség feltételei minden résztvevő esetében. További párhuzamként említhető az anorexia athletica, mely a sportolók körében előforduló anorexiára vonatkozó zavar. Jellemző, hogy ez esetben a fogyókúra célja nem a külalakkal való elégedetlenség leküzdése, hanem a jobb eredmény elérése. A probléma egyik fontos ismérve, hogy a sportkarrier lezárulásával a korábban fennálló evészavar is elmúlik. Elképzelhető, hogy ennek mintájára létezik a testedzésfüggőségnek is egy ilyen változata, vagyis a csak sportolói évek alatt áll fenn a túlzott elköteleződés, mely a „leszerelés" után elmúlik. 

Végül pedig, nem elhanyagolható kérdés, hogy miért is alakul ki a testedzésfüggőség. Feltételezhetjük, hogy az itt következő magyarázatok önmagukban nem kielégítőek, sokkal inkább több tényező együttes előfordulásáról beszélhetünk.

Ismert tény, hogy intenzív sporttevékenység hatására megemelkedik a szervezet béta-endorfin, valamint egyéb endogén opiát szintje, mely eufóriát, boldogságérzést vált ki és fájdalomcsökkentő hatású. Habár állatkísérletek azt mutatják, hogy e fehérjék emelkedett szintje hosszútávon toleranciát váltanak ki a szervezetben, vagyis egyre több testedzésre van szükség, a megfelelő ingereltségi állapot fenntartásához, az emberek között végzett kutatások során nem sikerült bizonyítani a fenti kapcsolat meglétét.

Az érzelemregulációs hipotézis szerint a sportolás eszköz a személy kezében, mely kétirányú befolyással bírhat a hangulatra. Eszerint a sportolással a cél a negatív érzelmektől való megszabadulás, vagy pedig a pozitív érzelmek növelése. Tomkins futóknál írta le korábban a jelenséget. Megfigyelései szerint kétféle futó létezik. Az egyik, aki azért fut, hogy csökkentse a benne lévő pszichológiai distresszt, míg a másik azért, hogy növelje pozitív érzelmeit. Ez esetben, kényszeres futásról akkor beszélhetünk, ha a futás megszűnik a végcél lenni. További kutatások szintén arról számolnak be, hogy a rendszeresen végzett futással a személyek célja a depresszív érzések csökkentése, az idegesség, stressz érzések minimalizálása. Ezzel szemben a nem addiktív futók között a cél az egészség megtartása, jóllét és a szociális kapcsolatok erősítése. Megfigyelték továbbá, hogy testedzésfüggő személyek között magasabb fokú nyugtalanság és stressz szint detektálható a sportolás megkezdése előtt, míg az edzés után megemelkedett boldogságérzéséről számoltak be a kontrollcsoporthoz képest. A kutatások során mindenképpen figyelembe veendő szempont azonban, hogy a megkérdezett személyek válaszát befolyásolhatja, hogy milyen okból hagyják ki az aktuális edzésüket, sportsérülés miatt, vagy a vizsgálatban való részvételért kapott díjazásért. Az említett vizsgálatok többnyire futók körében készültek, így további szisztematikus vizsgálatok szükségesek annak feltárására, hogy a fenti elképzelés a kényszeres sportolókra is igaznak tekinthetőek-e.

Hausenblas és Giacobbi (2004) kutatásában pozitív kapcsolatot fedezett fel a túlzott sporttevékenység és az extraverzió (nyitottság, társak felé irányultság), valamint az érzelmi labilitás között. Utóbbi esetén elmondható a személyről a csökkent impulzuskontroll, a gyenge stressz megküzdési képesség, irracionalizmus.

A pszichés hátteret tovább vizsgálva a kutatások pozitív kapcsolatot találtak a perfekcionizmus, obszesszív-kompulzív (kényszer) zavar és a vonásszorongás tekintetében, míg negatív összefüggés mutatható ki az önértékelés szempontjából. Vagyis a testedzésfüggőkre alacsonyabb önértékelés jellemző, szemben a nem függő sportolókkal.

Az önértékelés - többek között - hatással van arra, hogy a személy milyen mértékben fogadja el testi megjelenését. Ebben a tekintetben az elégedetlenségre adekvát válasznak tűnik a sporttevékenység, hiszen általánosan elfogadott, támogatott, egészségmegőrző viselkedésről beszélhetünk. A személyiség kiegyensúlyozatlansága, az önelfogadás hiánya azonban oda vezethet, hogy a résztvevő nem érzékeli a pozitív változást, a sportolással párhuzamosan nem változik az önmagáról kialakított kép. Az önmagunkról meglévő kép, jelen esetben pedig a testkép változásához szükséges a pszichés változás is. Ebből következően feltételezhetjük, hogy az, ami egy egészséges megküzdési mechanizmusnak indult, tehát az önértékelés, akár a negatív érzések csökkentésére irányuló késztetés, a lelki egyensúly megteremtésének hiányában téves öngyógyítási kísérletté alakult át. A perfekcionizmusból adódóan a személyek nem elégednek meg az elért eredményekkel, hiányzik a siker érzése a tevékenységből, ezért egyre tovább folytatják a tevékenységet, még akkor is, ha az káros hatással van az egészségükre.

Érdemes elgondolkozni azon a kérdésen is, hogy a testedzésfüggőség esetén beszélhetünk-e téves öngyógyítási mechanizmusról, vagyis, hogy a személy egy már meglévő problémát kíván orvosolni. Itt a gond abban áll, hogy az új függőség ráépül az alaptünetekre, így hiába szabadítjuk/szabadul meg a jelen zavartól, az eredeti nehézség még fennáll. Tökéletes gyógyulás tehát csak akkor érhető el, ha megkeressük a probléma gyökerét, és annak megoldásában segítjük a személyt. Ez esetben nem lesz szüksége egyéb pótlékok keresésére ahhoz, hogy megfelelően érezze magát, megszabaduljon szorongásaitól.

Mint bármilyen lelki jelenségnek, itt is több magyarázat állhat a hátterében, ami természetesen egyénenként eltérő. Éppen ezért fontos az egyéni esetek megismerése. A terápia során megismerhető a páciens több irányú motivációja, élettörténete, melyek mind alakítják életét, és ezek együttes szemlélete segítheti a változást, gyógyulást.

(A szerző engedélyével: Menczel Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus - menczelzsuzsa.com)

Kapcsolodó cikkek

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

Miről olvasnál a SPORTORVOS.HU oldalon?

Miről olvasnál a SPORTORVOS.HU oldalon?

Kérünk, hogy válassz a felsorolt témák közül (akár többet is), amiről szeretnél olvasni portálunkon!