Tanácsok futóknak

Miért vagy boldog a futástól? Az endorfin és a futás örömteli kapcsolata

Miért vagy boldog a futástól? Az endorfin és a futás örömteli kapcsolata

Természetes érzés egy kiadós edzés után a fáradtság. Felmerül viszont a kérdés, hogy miért van az, hogy a kimerültség mellett mégis sokkal erősebb az a boldogság, ami egész testünket elönti. Teljes cikk megtekintés

Figyeld a zenét

Figyeld a zenét

Gyakran ajánlják a sportolóknak, hogy hallgassanak zenét a verseny előtt. De miért is? Elég egy olyan zenét kiválasztani a sportolónak, amit szeret? A válasz természetesen nem, semmi sem lehet ilyen egyszerű ... Teljes cikk megtekintés

Az Achilles-ín sérülései - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Az Achilles-ín sérülései - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

A levegőszennyezettség és a sport

A levegőszennyezettség és a sport

A sportolók szervezete a levegőben esetleg előforduló, egészségre káros anyagok hatásának fokozottabban ki van téve, mint a lakosság egyéb rétegei. Különösen veszélyeztetettek a hosszú távon versenyző (és edző) sportolók. Teljes cikk megtekintés

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Izomláz? (delayed onset of muscle soreness, rövidítve DOMS)

Izomláz? (delayed onset of muscle soreness, rövidítve DOMS)

Egy francia kutatók által, edzett sportolókon végzett tanulmány -ban tizenegy futó esetében mérték a fáradási és izomláz paramétereket háromféle szimulált verseny körülmény között. Az izomláz szubjektív kialakulásának az esélye 80%-kal kisebb volt a kompressziós zoknit viselő futóknál, mint a kontroll csoportban, amely hatás már 1 órával a verseny befejezése után jelentkezett, de még 24 óra múlva is 60% körüli maradt. Teljes cikk megtekintés

Futók leggyakoribb panaszai

Futók leggyakoribb panaszai

Melyik az a sport, melynek világszerte milliók hódolnak, hiszen olcsó, bárki számára elérhető, nem szükséges hozzá felszerelés, csupán egy jó cipő, és remekül edzi nem csak a vázizmokat, de a szívet is? A válasz egyértelmű: a futás. És melyik az a sport, melynek gyakori velejárója a térd- és a sarok fájdalma, az Achilles-ín gyulladása, illetve a vádli belső részének fájdalmas húzódása? A válasz sajnos itt is sokak számára nyilvánvaló: ez is a futás. Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Térd körüli panaszok - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Térd körüli panaszok - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Népszerű étrend-kiegészítők

L-Karnitin

L-Karnitin

Zsírégetés segítőjeként, a test zsírtartalmának csökkentése érdekében szokták szedni, ám ezen hatása tudományosan nem alátámasztott ... Teljes cikk megtekintés

Tribulus terrestris

Tribulus terrestris

A Tribulus nagyszámú szaponin vegyületet tartalmaz, melyek nem mindegyikének tisztázott a biológiai szerepe ... Teljes cikk megtekintés

Miosztatin blokkoló étrend-kiegészítők

Miosztatin blokkoló étrend-kiegészítők

A miosztatin vagy más néven GDF-8 az izomzat növekedésének korlátozásáért felelős fehérje. A miosztatin blokkoló kiegészítők célja a miosztatin fehérje megkötése, hatásának blokkolása ... Teljes cikk megtekintés

Szénhidrát/fehérje italok

Szénhidrát/fehérje italok

Az edzés energiát igényel, a terheléshez való alkalmazkodás pedig az izmok növekedésével, átépülésével jár együtt. Az edzés utáni szénhidrátfogyasztás izmaink és májunk glikogén formában tárolt szénhidrátraktárait tölti fel ... Teljes cikk megtekintés

Sportorvos

Nyomtat Küldés

A magyar sportegészségügy története

123 éves a magyar sportorvoslás, 85 éves a sportegészségügy intézeti rendszere - 1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, 1929-ben kezdték kialakítani az MTF intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött ...

1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, amely Dollinger Gyula professzor „Az ifjuság testi neveléséről" címet viselő dolgozata; ezt követően Stuttgartban német nyelven is megjelent „Über die Körperliche Erziehung der Jugend" címmel.

Az 1894. szeptember 1-9. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Közegészségi és Demografiai Congressus XV. szekciója a sportegészségüggyel foglalkozott.

1894-ben látott napvilágot Kossuth Lajos korábbi orvosának, Basso-Arnoux-nak az eredetileg olasz nyelven írt műve magyar fordítása, Jutassy József fordításában „A maszszázs és a stockholmi mechanikai gyógyintézetek" címmel.

1897-ben ugyancsak a svéd gyógygimnasztikáról írt egy önálló kötetet Kelen István.

1901-ben „Anatómia és divat. Három népszerű előadás" címmel jelent meg Thanhoffer Lajos professzor népszerűsítő kötete, amelyet szintén a sportorvosi munkák közé szoktak sorolni.

Az Egészség c. folyóirat 1902-es évfolyamában Hollós József tanulmányt írt „A sport orvosi szempontból" címmel.

1908-ban jelent meg Juba Adolf munkája „A középiskolai testnevelés reformja" címmel, s az általa leírtak, akárcsak Liebermann Leó professzor dolgozatai, számos sportorvosi kérdést tárgyalnak.

1913-ban jelent meg Dalmady Zoltán „A sportok egészségtana" című alapvető munkája, s ugyanabban az évben „A turistaság egészségtana" címmel is adott közre kötetet. Dalmady elsők között foglalkozott hazánkban a turisztika népegészségügyi, sportegészségügyi vonatkozásaival.

Az 1913. évi XIII. tc. országos testnevelési alap létrehozásáról intézkedett, amelyet 1924-ben kibővítettek.

1921-ben alkotta meg a magyar országgyűlés a Testnevelésről szóló törvényt (1921. évi LIII. tc.), szövegét az alábbiakban közöljük is. Ez a törvény mondja ki a Testnevelési Főiskola alapítását, s ettől kezdve terelődik a figyelem a testnevelés, a szervezett sport és a sportorvoslás témakörére.

1921-ben minisztériumi rendelet szól a cserkészcsapatok megalakításáról.

1923-ban Arató Emil (aki az Országos Sportorvosi Intézet igazgatója volt 1947-től) a Munkás Testedző Egyletben, 1928-ban Csinády Jenő az akkor megalakított Szegedi Élettani Intézet Sportorvosi Vizsgáló Állomásán megkezdte a sportolók rendszeres egészségügyi ellenőrzését.

1924-ben jött létre az Országos Testnevelési Tanács, Karafiáth Jenő elnök vezetésével (aki 1931-ig vezette a Tanácsot). Alakuló ülésén Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tartott nagy lélegzetű előadást, amely nyomtatásban is megjelent; törvénycikk mondja ki a testnevelési alap további működését.

1924-ben alakult meg a FIMS, a Sportorvosok Nemzetközi Szövetsége (Federation International Medicine du Sport)

1925 decemberében létrejött a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (MTF), s azon belül 1929-ben kezdték kialakítani az intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött.

1926-ban jelent meg Madzsar József szerkesztésében „Az egészség enciklopédiája", amelyben Rónay Viktor tanulmányt írt „Az egészség és a sport" címmel.

1928-ban Kellner Dániel írt „Mit kell a sportolónak saját testéről tudnia" címen könyvet, s ebben a témakörben szakpublikációja is megjelent ugyanabban az évben a Gyógyászat hasábjain, egyebek között „Tüdő és sport" címmel, a következő évben pedig „Szív és sport" címmel adott közre szakcikket.

1928-ban indult meg a Testnevelés c. folyóirat Szukováthy Imrének, a Testnevelési Főiskola igazgatójának főszerkesztésében, aki a lapot 1928 és 1930 között szerkesztette. Már az első évfolyamban Mező Béla tollából a sportorvosláshoz kapcsolódó szakcikk jelenik meg „A sportorvoslás orvosi szempontból" címmel.

1928: A hazai sportegészségügy fejlődését nagyban segítették a nemzetközi sportrendezvényekkel kapcsolatos sportorvosi elvárások. Ezek sorában említhetjük az 1928. augusztus 1-4. között Amszterdamban megrendezett első nemzetközi testnevelésügyi és sportorvosi kongresszust, amely a tervezett olimpiához kötődött, s amelynek szakanyaga 1929-ben Budapesten önálló könyv formájában is megjelent az „Országos Testnevelési Tanács könyvtára" sorozatban.
A hazai sportorvoslás az amszterdami (1928) és a berlini (1936) játékok közötti időszakban jutott el annak felismeréséig, hogy a megnagyobbodott szív nem a betegség, hanem az edzettség jele, s így a sportorvos-tudomány átlépett a kardiológia korszakából az úgynevezett humán fiziológia korszakába. Azaz az orvosi sérülések ellátásán és a versenyző esetleges keringési rendellenességeinek feltérképezésén túl elsődlegesen a terhelés adagolásának és a szervezet reagáló képességének ellenőrzésében kezdett szerepet játszani.

1929. októberében a Testnevelési Főiskolán megindult a sportorvosi rendelés. Baitz Géza, Herzum (Kereszty) Alfonz, Kellner Dániel, Dobokai Lajos, Dusoczky Andor, Oláh Dániel végezték itt a munkát. A KISOK kötelezővé tette, hogy a középiskolások sportversenyén csak sportorvosi engedéllyel lehet indulni, ezt egyezmény alapján a TF rendelője nyújtotta. Három százalék volt a valamilyen szívbántalom miatt eltiltottak aránya, ez egyben alátámasztotta a vizsgálatok fontosságát, de még nem rendelték el a felnőtt sportolók kötelező ellenőrzését. Az 1936. évi olimpiai játékokat megelőzően már valamennyi kiutazó tüzetes orvosi vizsgálaton esett át.

1929-ben a Testnevelés c. folyóiratban Kellner Dániel szaktanulmányt ad közre „A sportorvos feladatai" címmel.

1930-ban Dusóczky Andor sportorvosi vizsgát tett, és ezzel ő lett az első magyar okleveles sportorvos.

1930-ban alakult meg az Országos Orvosszövetség Sportorvosi Szakosztálya Dollinger Gyula elnökletével.

1930-ban a Budapesti Orvosi Újság több cikkben is beszámol az addig elvégzett sportorvosi vizsgálatokról, a publikációk szerzői: Purjesz Béla, Rosztóczy Ernő, Csinády Jenő.

1930-ban a Testnevelés c. folyóiratban Szukováthy Imre már összegző tanulmányt tud közreadni a sportorvoslás főbb hazai adatsorairól.

1930. október 1-15. között rendezték meg az első magyar sportorvosi tanfolyamot. Az ott elhangzott előadások kötet formájában is megjelentek Schmid Gyula szerkesztésében 1931-ben. A kötetben - sok más mellett - napvilágot látott Szukováthy Imre „Magyar sportorvosi irodalomtörténet" és Schmid Gyula: „Sportorvosi irodalom" c. írása. (A TF a sportorvosi vizsgálatok országos kiterjesztésének előmozdítása érdekében az 1930-as rendezvényt követően 1945-ig még további három tanfolyamot szervezett.)

1931-ben megjelent Miskolczy Vilmos „Első segítség nyújtás a sportban" című műve, amelynek előszavát Karafiáth Jenő írta. A kötet sikerére jellemző, hogy 1933-ban ismét közreadták.

1932-ben Pósta Sándor önálló kötetet jelentetett meg „A sport és az orvos" címmel, 112 oldal terjedelemben.

1933-ban a hazai sportorvoslás egyik úttörő egyénisége, Herzum (Kereszty) Alfonz kiadta ki „Az ifjúság sportja orvos szemmel" című munkáját.

1933-ban Kellner Dániel megalapítja a „Sportorvos" c. folyóiratot, amelyet megszűnéséig, 1942-ig ő szerkeszt.

1934-ben jelent meg Herzum (Kereszty) Alfonz munkája „Az ifjúság sportja orvosi szemmel nézve" címmel.

1936-ban megjelentek az 1923-ban Szegeden alapított sportorvosi rendelő több, mint 10 éves munkájáról szóló összegzés „Beszámoló a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Élettani Intézetének sportorvosi vizsgáló állomásán folytatott munkáról" címmel 71 oldal terjedelemben

1936-ban a sportorvostannal is behatóan foglalkozó Rosztóczy Ernőt magántanárává habilitálta a szegedi tudományegyetem.

1937-ben Szegeden került sor az első sportorvosi vándorgyűlésre.

1937-ben Herzum (Kereszty) Alfonz vezetésével a Testnevelési Főiskola orvosi rendelőjéből és az Országos Testnevelési Tanács II. sz. Sportorvosi Intézetéből megalakult a Sportorvosi Intézet, amelynek irányítója ő lett.

1938-ban a „Testnevelés" c. folyóirat „Sportorvos" mellékletében megjelent tanulmányokból kötetet adtak közre „Időszerű sportorvosi kérdések" címmel. A művet három neves szakember rendezte sajtó alá: Veress Elemér, Rosztóczy Ernő és Csinády Jenő. A kötetben több értékes írás is helyet kapott, köztük említjük: Veress Elemér: Az iskolaorvos mint az iskola sportorvosa; Baitz Géza: A sportorvosi hálózat kiépítése és Cseley Pál: A sportorvos munkája a sporttelepeken és sportegyesületekben c. tanulmányát.

1938. április 28-30. között Budapesten, a Honvédorvosok Tudományos Egyesületének rendezésében tartották meg az Első Magyar Sportorvosi Kongresszust és Kiállítást, amelynek anyaga 1940-ben jelent meg. A kötet néhány jelentős tanulmánya: Nagypataki Gyula: A sportorvosok feladata a csúcsteljesítményű sportolóknál, különös tekintettel az 1940-iki olmpiai játékokra; Szollás László: A sportorvos feladata a jégsportok csúcsteljesítményénél; Nagypataki Gyula: Az első sportegészségügyi kiállítás ismertetése; Rosztóczy Ernő:Testnevelési és Sportorvosi Mozgó Vizsgáló Állomás; Baitz Géza: A Magyar Királyi Sportorvosi Intézet munkájának ismertetése és jövő iránya;

1941-ben kötet jelent meg „Női nemzetvédelmi ismeretek" címmel, s ebben Nagypataki Gyula fejezetet írt „Sportegészségügy. Sportorvosi feladatok" címmel.

1942-ben jött létre a budapesti székhelyű m. kir. Országos Sportorvosi Intézet, jogutóda az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet.

1942 és 1946 között Csinády Jenő a budapesti Országos Sportorvosi Intézet sportorvosi-élettani kutatója volt, majd a vizsgáló részleg vezetőjévé, illetve az intézet igazgatójává nevezték ki.

1943-ban Hepp Ferenc önálló kötetet adott közre, amelyben bemutatta a Magyar Király Testnevelési Főiskola múzeumának könyvgyűjteményét, a kötet a főiskola kiadványainak sorozatában jelent meg.

1944-ben Csinády Jenő önálló kötetben mutatta be a Magyar Királyi Országos Sportorvosi Intézetet.

1944. március 3-4-én Budapesten sportorvosi értekezletet tartottak, amelynek előadásai önálló kötet formájában is megjelentek Csinády Jenő gondozásában.

1952. A második világháború után az OTSI átvette az OSI funkcióit, de lévén, hogy megkapta az Alkotás utcai kórházat, lehetőségei jelentősen kibővültek. 1952-től működik népszerű nevén a Sportkórház, amely mint a sportorvoslás országos intézete (OTSI) alapvetően felelős az ország testnevelés- és sportegészségügyének szervezési,- módszertani,- gyógyító-megelőző, képző, továbbképző és tudományos kutatási feladataiért. Szakorvosi rendelőintézet, fekvőbeteg osztályok, kutatóosztály, fiziotherápia, tornaterem jelentik a központi feltételrendszert, amely kiegészül a megyei, városi sportorvosi szolgálat hálózatával.

1990 óta az Intézet neve Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) - Sportkórház - megfelelően annak a nemzetközi trendnek, amely egy gyűjtőfogalmat, a sportot használja a testkultúra társadalmi megvalósítását célzó intézményrendszerekre.

...

2002 ... Megmarad a Sportkórház - 2007- 2008 - 2009 - ...

 

A szöveg döntően a következő forrás felhasználásával készült (a szerző engedélyével):

  • Gazda István: Néhány adatsor 1945 előtti sportegészségügyünkről. In: A MAGYARORSZÁGI KÖZEGÉSZSÉGÜGY SZAKTERÜLETEINEK TÖRTÉNETÉBŐL (1876-1944). Összeállította: Kapronczay Károly. Piliscsaba - Budapest, 2010.  Magyar Tudománytörténeti Intézet - Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. (A Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének oktatási segédkönyve)

 

Kapcsolodó cikkek

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

Szerinted melyik a leghatásosabb regenerációs technika?

Szerinted melyik a leghatásosabb regenerációs technika?

Az edzés és regeneráció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ha a tréning magas intenzitást igényel vagy hosszú ideig tart, akkor több időre van szükség a szervezet energiaszintjének helyreállításához, az izmok-, szervek-, szövetek-, sejtek- működésbeli restaurációjához és nem utolsó sorban a lelki folyamatok egyensúlyba hozásához.











Étrend-kiegészítők, készítmények

Dopping tiltólista - 2017 - Gyógyszerek szerinti teljes lista

Dopping tiltólista - 2017 - Gyógyszerek szerinti teljes lista

2017. ÉVI TILTÓLISTA – Magyarországon forgalomban lévő, a hatályos szabályozás szerint doppinglistán szereplő hatóanyagok ill. az azokat tartalmazó készítmények (az OGYI honlapján 2016.12.17-én feltüntetett állapot szerint) listája Teljes cikk megtekintés

Árnika kívül-belül, a homeopátiás elsősegély-csomag legfontosabb szere!

Árnika kívül-belül, a homeopátiás elsősegély-csomag legfontosabb szere!

Hogyan használhatjuk a hegyi árnikát egyszerre külsőleg és homeopátiás hígításban belsőleg? Teljes cikk megtekintés

ELŐFLÓRÁT TARTALMAZÓ ProGastro AKTÍV  készítmény

ELŐFLÓRÁT TARTALMAZÓ ProGastro AKTÍV készítmény

A készítményben 6-9 féle jótékony hatású hasznos baktérium van, melyek a bélcsatornában is megtalálhatóak. Mivel az immunrendszer sejtjeinek 70-80%-a a bélfalban található, az egészséges bélflóra nélkülözhetetlen az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez, ezzel hozzájárulhat különböző baktériumok, vírusok, gombák okozta légúti, húgyúti, nőgyógyászati fertőzések elleni védekezéshez. Teljes cikk megtekintés

Magnesium-Diasporal® 400 EXTRA magas dózisú ivógranulátum 400 mg magnéziummal

Magnesium-Diasporal® 400 EXTRA magas dózisú ivógranulátum 400 mg magnéziummal

A magnézium fontos az izmok, a szív és az idegek működéséhez OÉTI notifikációs szám: 6569/2010 Teljes cikk megtekintés

Pharmaton Vital kapszula - Boehringer Ingelheim

Pharmaton Vital kapszula - Boehringer Ingelheim

A Pharmaton Vital multivitamin készítmény a benne lévő ginzengnek köszönhetően növeli a szellemi teljesítőképességet, a benne lévő vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok pedig javítják a fizikai kondíciót. Teljes cikk megtekintés

Betegség esetén doppingmentesen használható gyógyszerek, készítmények

Betegség esetén doppingmentesen használható gyógyszerek, készítmények

A Sportorvos Portál gyógyszerésze összeállította a sportolóknál leggyakrabban előforduló panaszokra használható, vény nélkül is kiválható készítmények listáját. Minden, a listában szereplő készítmény összetételét ellenőriztük (a www.antidopping.hu oldalon), hogy CSAKIS DOPPINGMENTES TERMÉK SZEREPELJEN! De fontos tudni, hogy a lentebb olvasható ismertetők, információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvos általi alapos vizsgálatot, a pontos diagnózist és az orvosi terápiás/kezelési javaslatot! Riasztó, súlyosbodó vagy tartósan fennálló tünetek esetén szükséges az orvos felkeresése! Teljes cikk megtekintés

Életmódváltók

Az öregedés biológiája

Az öregedés biológiája

Az öregedés a normális életműködések csökkenése, amely a születés után kezdődik, a nemi érés után gyorsul fel, és az adott faj egyedeire jellemző maximális élettartam végéig folytatódik. Teljes cikk megtekintés

Hányszor hallottuk már?

Hányszor hallottuk már?

Sokan és sokszor hallottuk már ezeket: Életmódváltás! Diétázzon! Fogyjon le! Mozogjon többet! Mindenki érti, hogy a szavak mögött mi rejtőzik, miért kaptuk ezeket a tanácsokat? Teljes cikk megtekintés

A testmozgás hiányának hatása betegségekben szenvedőknél

A testmozgás hiányának hatása betegségekben szenvedőknél

Az idült, krónikus betegség jellegétől függően kisebb, vagy nagyobb mértékű szervi károsodást okoz, amely különböző módon rontja a beteg teljesítőképességét, például szívbetegségben a szív teljesítménye romlik, légúti betegségben a légzőrendszer funkciója károsodik Teljes cikk megtekintés

A krónikus betegségekkel szembeni megküzdés

A krónikus betegségekkel szembeni megküzdés

A legtöbb egészségügyi problémán tud segíteni a rendszeres fizikai aktivitás. Azonban minden esetben ki kell kérni a szakorvos véleményét. Teljes cikk megtekintés

Lehet nulláról kezdeni

Lehet nulláról kezdeni

Saját történetemen keresztül szeretnék kedvet csinálni a mozgáshoz mindazoknak, akik nem, vagy keveset mozognak. Élő példa vagyok arra, hogy igenis lehet nulláról kezdeni. Motiváció és akarat szükségeltetik hozzá, de legfőképpen az, ami fejben dől el, az elhatározás. Teljes cikk megtekintés