Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Az edző mint sportdiplomata – Az öltözködéstől a viselkedésig

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni …

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk.

Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni ...

Karger Kocsis Lászlót, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Sportért Felelős Államtitkárságának sportdiplomáciai tanácsadóját arra kértem, próbáljuk meghatározni, hogy mi is az a sportdiplomácia, amit oly sokan átkoznak.

A sportéletben bizonyára mindenki ismeri Karger Kocsis Lászlót, aki saját megfogalmazása szerint „a mindenkori állami sportirányítás protokollfőnöke immár 38 éve, ám azt kevesen tudják, hogy 7 olimpián, 26 universiadén vett részt, 30 hazai rendezésű világ-és Európa-bajnokság protokollfőnöke volt, 12 éven át a MOB protokollfőnökeként is tevékenykedett, 2009-től a Nemzetközi Ceremónia és Protokoll Szövetség alelnöki tisztét látja el, az ő nevéhez fűződik például az 1995-ben Budapesten rendezett 104. NOB-ülés és az 1992-es Nemzetközi Sportújságíró Kongresszus protokolláris „levezénylése" - és sorolhatnám.

(Mivel az évek során számos világversenyen dolgoztunk együtt, a magánéletben tegeződünk, ezért ez a beszélgetés is ebben a formában készült - talán nem tiltja a protokoll ...).

Kérlek, kezdjük az alapoktól: mi az a sportdiplomácia?

Jogos a kérdés ... ha egy sportolótól megkérdezik, hogy pályafutása befejeztével mit szeretne csinálni, a többség gondolkodás nélkül rávágja, hogy a sportdiplomáciában tevékenykedni. Pedig azt sem tudja, ez mit takar. A sportdiplomácia egy szakdiplomácia, melynek az a feladata, hogy segítse, szolgálja az adott ország külpolitikai céljainak megvalósítását a sport keretein belül, a sport sajátos eszközrendszerének felhasználásával. A sportdiplomácia megvalósítói pedig a sportdiplomaták, vagyis szűkebb értelemben azok a személyek, akik valamilyen nemzetközi sportszervezetben funkciót töltenek be, például Schmitt Pál, Aján Tamás, Gyárfás Tamás, Csötönyi Sándor. Tágabb értelemben pedig mindazok, akik a nemzetközi sporteseményeken megjelennek, hazájukat képviselik, és ide tartoznak az edzők, a szövetségi kapitányok és más szakemberek.

Ha tágítjuk a kört, bizonyos szempontból a sportolót is nevezhetjük sportdiplomatának?

Igen, hiszen megjelenésével, viselkedésével ő is a hazáját képviseli, ezért sem mindegy, hogy milyen képet alakít ki magáról és ezzel párhuzamosan az országáról. Nagyon örülök annak, hogy már Magyarországon is egyre több egyesület és sportági szövetség gondolja úgy, hogy fontos a megjelenés és ezért versenyzőit formaruhában szerepelteti az adott rangos eseményen. Gondoljunk csak bele: milyen kép alakul ki az ilyen-olyan ruhában megérkező társaságról és milyen az egyforma öltözékben a repülőgépről leszálló, vagy éppen tévéinterjút adó csapatról. Az utóbbiakban van tartás, rendezettség, úgy is fogalmazhatnék: jó rájuk nézni. A közvélemény is más képet alakít ki ezekről a sportemberekről és hazájukról. Ha már szóba került az interjú ... az sem szép látvány, ha valaki rágógumizik beszéd közben, vagy mondjuk a dobogón állva a himnuszt hallgatva. Az eredményhirdetés, díjátadás egyébként is egy külön téma. A sportoló is jelenjen meg az egyesülete vagy a válogatott melegítőjében, de a díjátadó - aki sokszor egy edző vagy sportvezető - is tisztelje meg az eseményt, a versenyző teljesítményét normális öltözékkel és ne rövidnadrágban adja át egy világbajnokság érmeit, mint ahogy ez már előfordult. A közönség ki is fütyülte az illetőt.

A megjelenés, a külsőségek után haladjunk „beljebb": hogy viselkedjen az edző külföldön, ahol sportdiplomata is?

Az edző sose felejtse el, hogy ő nevelő is, aki felel a sportolójáért, és ez nem csak a külföldi utakra vonatkozik, mert itthon is példát kell mutatnia. Ne reklamáljon, ne hisztizzen, ne vetkőzzön ki magából mondjuk a pást mellett egy tévesnek hitt ítélet után, mert a tanítványra is átragad ez a mentalitás. A nézők is szimpatikusabbnak találják a nyugodt, higgadt viselkedést, nem beszélve arról, hogy a zsűri is megjegyzi az állandóan cirkuszoló versenyzőt és edzőt, az ítéletét pedig úgysem változtatja meg. Hemingway mondta, hogy a sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni - és ez nagyon igaz, be kellene tartani. De idézhetném az ázsiai mentalitást is, ugyanis azt vallják: ne veszítsd el az arcod! Japánban, Kínában járva többször láttam, hogy valaki magából kikelve kiabált, míg az ázsiai fél csak csendben mosolygott: legyőztelek, mert magadon sem tudtál uralkodni, hogy tudnád elérni a célod? Sokkal célravezetőbb egy mosoly, egy kedves szó, a segítő szándék, és akkor a partner is másként viszonyul hozzánk, mintha egyből támadnánk. De visszatérve a külföldi szerepléshez: az edző nem csak az adott versenyen mutatott viselkedésével ad példát, hanem az esetleges szabadidőben is. Ha a programban akad egy kis pihenő, azt próbálják meg hasznosan, az adott város nevezetességeit megtekintve eltölteni. Tudom, egy verseny nem turistaút, de ha marad idő, azt ne a szobában tévét nézve töltsék. Persze, ehhez fel kell készülni az adott ország, város kultúrájából, látnivalóiból és tisztában kell lenni a politikai helyzettel is.

Visszajutottunk az elején említett politikához, amit a sportdiplomatának szolgálnia kell. Az edzőknek milyen feladat jut ezen a téren? Nem ők szoktak tárgyalni.

Valóban, ez az elnökök, főtitkárok feladata, de az edzőknek is megvan a szerepük. Gondolj csak bele, hogy milyen lehetőségek adódnak egy-egy versenyen! Meg lehet beszélni egy közös edzőtábor lehetőségét, ki lehet cserélni a tapasztalatokat, akár egy sérülés meggyógyításával kapcsolatban is. Hangsúlyozom, mindennek a kölcsönösség alapján kell működnie, semmi sem lehet egyoldalú. Olyan nincs, hogy én ellesem a te módszereidet, én viszont nem mutatok semmit, sőt, elvárom, hogy te küldjed el a nálatok megjelent szakanyagokat, én viszont nem válaszolok a leveleidre, kérdéseidre. Az edző feladata ugyanis az adminisztrációs háttérmunka is. Vagy ott vannak a fogadások, bankettek, amikor oldottabb formában bővíthetjük az országok közötti kapcsolatot. A sport sok mindent megoldott már. Volt, hogy országok „nem álltak szóba" egymással, aztán a sportolók megtörték a jeget. Az is fontos, hogy a már kialakított kapcsolatot ápolni kell.

Mindezek és a most talán nem említettek alapján milyennek ítéled a magyar sportdiplomáciát?

Semmi nem lehet olyan jó, hogy ne lehessen rajta javítani!

Diplomatikus válasz volt, nem csalódtam benned. Egy kicsit bővebben is kérhetném?

Bizonyos sportágakban rend van, és itt nem csak a már említett formaruhára gondolok. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy vannak sportágak, például az egyik sikersportágunk, az öttusa, ahol régen a nemzetközi szövetségben is szinte nagyhatalom voltunk, mert minden területen voltak képviselőink, ma viszont a jelenlétünk finoman szólva sem tükrözi az eredményességünket. Mondanom sem kell, mennyire fontos, hogy ott legyenek képviselőink a vezérkarokban, különösen a pontozásos, szubjektív sportágakban. Ám ez nem megy egyik napról a másikra, fel kell építeni, és ahhoz, hogy felépüljön, szükség van a megfelelő kapcsolatrendszerre, ahhoz pedig azokra az apróságoknak tűnő, ám valójában fontos dolgokra, amelyekről beszélgettünk.

Végezetül áruld el, mert még sohasem kérdeztem meg: hol tanultad mindezt?

Nagy részét otthonról hoztam, no és az ország legjobb gimnáziumába, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba jártam, ahol odafigyeltek a viselkedéskultúrára is. Huszonnégy évesen kerültem az akkori sportvezetésbe, az OTSH-ba, akkor én voltam a legfiatalabb, most meg nyugdíj előtt állok. Azóta több mint száz országot bejártam és ahova utaztam, abból mindig felkészültem és felkészítettem a kiutazó küldöttséget is. Talán hihetetlen, de sokszor nemcsak a szavakra, a kézmozdulatokra is figyelni kell, mert félreértést okozhatnak. Éppen ezért folyamatosan képezem magam az internet és a szakkönyvek segítségével, mert követni kell a világ változásait.

Tapasztalataidat, ezt a hatalmas tudást próbáltad már átadni valakinek?

Még soha egyetlen sportszövetség vagy szervezet nem kért fel erre, pedig szívesen megtenném.

Megjelent a Magyar Edzők Társaságának folyóiratának 2015/02. számában
(szerző: Füredi Marianne)

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés