Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Csontritkulás és testmozgás

A csontbetegségek közül a leggyakoribb a csonttömeg csökkenése, a csont szerkezetének kóros átalakulása, amely miatt a csonttörés kockázata jelentősen megnő. A kórkép leginkább csontritkulás néven ismert (orvosi elnevezése osteoartrosis).

A csontbetegségek közül a leggyakoribb a csonttömeg csökkenése, a csont szerkezetének kóros átalakulása, amely miatt a csonttörés kockázata jelentősen megnő.

A kórkép leginkább csontritkulás néven ismert (orvosi elnevezése osteoporosis). Nők esetében jóval nagyobb arányban fordul elő, egyes felmérések szerint a menstruáció elmaradását követő időszakban (menopauza) a nők 30%-a csontritkulásban szenved. Többféle okra vezethető vissza: örökletes hajlam, táplálkozási szokások (kevés kalciumot tartalmazó étrend), hormonhatás (menopauzában csökken a női nemi hormonok, főként az ösztrogén kiválasztása), és az elegendő testmozgás hiánya. Feltehetően szerepet játszhat az alkoholfogyasztás és a dohányzás is, de csökkenthetik a csontsűrűséget egyes gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok), valamint más betegségek is (pl. cukorbetegség, a pajzsmirigy, vagy a mellékpajzsmirigy túlműködése).

 

A testedzés hatása csontritkulásban

Pontosan még nem ismert, milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki kedvező hatását a fizikai aktivitás csontritkulásban. Egyes adatok szerint a terhelésnek kitett csontokban a csontsejtek érzékelik a mechanikai ingert, amelyet a terhelés jelent, és ennek hatására fokozottan épül be a csont szilárdságát biztosító kalcium a csontsejtekbe.

Vizsgálati adatok utalnak arra is, hogy rendszeres testedzéssel a csonttömeg minden életkorban megtartható, sőt növelhető is. Idősebb korban a csonttömeg növekedése ugyan kisebb mértékű, mint fiatalok esetében, azonban csonttömeg kisfokú növekedése is elég ahhoz, hogy ne fokozódjék a csontritkulás.

A kialakult csontritkulás kezelése kombinált: étrend, gyógyszer és testmozgás.

 

Irányelvek a testedzésre vonatkozóan

  • A mozgás fajtája: csontritkulás esetében a testedzés célja kettős: egyrészt általános kondicionáló hatást kell elérni a szervezet egészséges működése érdekében, de miután a betegség 50 évesnél idősebbek esetében gyakoribb, ezért az ilyenkor már előforduló szívbetegség egyéb kockázati tényezői ellen is kedvező hatású. A másik cél a csontritkulás kezelésnek kiegészítése.
  • Az aerob edzettségi állapot, állóképesség javítása szempontjából igen kedvező a gyaloglás, amely egyben a csontállomány fejlesztését is segíti. Az intenzitására vonatkozóan az általános irányelvekben megadott szempontok (lásd Biztonságos mozgásprogram betegeknek című cikkünket) a mérvadóak. Az elérendő cél 70-80%-os intenzitás. A mozgás időtartama legalább 30 perc legyen, lehetőleg naponta, de legalább heti 4 alkalommal.
  • Más típusú testedzés szükséges a csonttömeg fejlesztése érdekében. Erre a legalkalmasabb az ellenállással szemben végzett, izometriás erőedzés, amikor az izom megfeszül, de a rögzített ellenállás miatt elmozdulás nem jön létre. Erre a célra a legalkalmasabbak a különböző erőfejlesztő gépek, amelyek leginkább kondicionáló termekben találhatók. A gyakorlatok során célszerű valamennyi izomcsoportot megdolgoztatni (csípő körüli izomcsoport, hátizmok, combizmok, a mellkas és a váll izmai, a felkar izomzata).
  • Olcsóbb, de kevésbé alkalmas valamennyi izomcsoport igénybevételére, ha el nem mozdítható tárggyal szemben fejtünk ki erőt, például a falat el akarjuk tolni, vagy az ajtókeretet szétfeszíteni.
  • A gyakorlatokat egymás után 6-10 alkalommal ajánlott végezni, majd egyperces pihenő után 8-10-szer ismételni a sorozatot. Egy edzés alatt nem szükséges valamennyi fentebb említett izomcsoport megdolgoztatása, erre váltogatva kerülhet sor. Tanácsos szakértővel egyeztetve edzésprogramot készíteni.
  • Amennyiben szívbetegség, vagy magas vérnyomás is társul a csontritkuláshoz, feltétlenül szükséges a kezelőorvossal megbeszélni milyen terhelés végezhető kockázatmentesen az erőedzés során.

 

Útmutató a testedzéshez csontritkulásban

  • Bár a csontritkulás inkább a középkorúak és az idősek betegsége, tanácsos minél fiatalabb korban megkezdett rendszeres testedzéssel elősegíteni a csonttömeg megtartását.
  • A már kialakult csontritkulás kezelése: étrend (sok kalciumot tartalmazó ételek), gyógyszerek és testedzés.
  • Az edzésprogram különböző mozgásfajtát tartalmaz: aerob (pl. gyaloglás) és erőedzés.
  • Az edzésprogram megkezdése előtt ajánlott a konzultáció a kezelőorvossal.
  • Az erőedzéshez szakembert bevonva tanácsos edzéstervet készíteni.
  • A rendszeres testedzés időskorban is segíti a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék megőrzését, ezáltal csökkenti az elesésből származó balesetveszélyt, ami csontritkulás esetén könnyebben vezet csonttöréshez.

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés