Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Enzimértékek - sport és laborértékek

A májenzimértékek változása a sportolók szervezetében az egyik legtöbbet vitatott kérdés.

A májenzimértékek változása a sportolók szervezetében az egyik legtöbbet vitatott kérdés.

Megjegyzés:

  • Bár a következőkben említendő enzimek egy részét májenzimeknek szoktuk hívni, valójában közülük a legtöbb számos más szervben is megtalálható számottevő mennyiségben (lásd később).

 

Régóta ismert, hogy a szteránvázas hormonok és ezek származékai emelhetik a májenzimértékeket, ám ezen a téren is sok a kétség. Az ASAT (GOT), ALAT (GPT), valamint a GLDH elsősorban a hepatocyták intaktságát (épségét) jellemzi (parenchymás enzimek), az ALP és a GGT az epeutak átjárhatóságára utaló ún. obstructiós enzimek, a pszeudokolinészteráz (y-CHE, butirilkolin-észteráz) pedig viszonylag szoros pozitív korrelációban van a máj fehérjeszintetikus aktivitásával, és így a működő májsejttömeg mennyiségével. A GLDH (glutamát-dehidrogenáz) a mitochondriumokban, az ALAT (alanin-aminotranszferáz, régebbi nevén GPT: glutamát-piruvát-transzamináz) a cytosolban, az ASAT (aszpartát-aminotranszferáz, GOT: glutamát-oxálacetát transzamináz) mind a cytosolban, mind a mitochondriumokban (mASAT) megtalálható. A májsejtek károsodásakor (májmetastasis, hepatitis, ischaemiás necrosis stb.) szérumaktivitásuk emelkedik. Alkoholos eredetű májkárosodás esetén a mitochondriumok fokozott károsodása miatt az ASAT és a GLDH az ALAT-nál általában nagyobb mértékben emelkedik, ám ilyenkor legszembetűnőbb az egyéb enzimekét általában meghaladó GGT-aktivitás-emelkedés. Az epeutak elzáródása, epekiválasztási zavarok esetén az ALP (alkalikus foszfatáz) és a GGT (gamma-glutamil-transzpeptidáz/-transzferáz) enzim aktivitása emelkedik. Az ALP azonban más szervekben is szintetizálódik, emelkedett szérumaktivitását az intenzív csontnövekedés, csontot érintő folyamatok (pl. osteomalacia/rachitis, osteomyelitis), különféle malignus tumorok, gyulladásos bélbetegségek is okozhatják (ilyenkor az izoenzimek meghatározása segíthet az okok tisztázásában); a GGT-aktivitás emelkedését kiválthatja egyebek mellett az alkoholfogyasztás (akár alkoholos hepatitis nélkül is), bizonyos gyógyszerek, hepatocellularis carcinoma vagy májmetastasis. A máj fehérjeszintetizáló kapacitását jelző pszeudokolinészteráz szintjének csökkenése komoly májbetegségre utal. A kreatin-kináz (CK, más néven kreatin-foszfokináz, CPK) szintje a váz- és a szívizomzat sérülésekor (pl. acut myocardialis infarctus, carditisek, rhabdomyolysis) emelkedik meg, referenciatartománya 50-200 U/l (összaktivitás), illetve < 25 U/l a főleg a szívizomban megtalálható CK-MB izoenzimre, míg krónikus terhelés hatására négy-ötszörös, sőt tíz-tizenkétszeres (akár 1000 U/l vagy ezt meghaladó) értékek is létrejöhetnek. Az LDH-nak (laktát-dehidrogenáz) különböző izoformái vannak (LDH1-5), melyek szöveti eloszlása eltérő. Az LDH1 és LDH2 aktivitása emelkedik acut myocardialis infarctusban és haemolysisben, vesekárosodásban; az LDH5-é pedig a vázizomzat és a máj károsodásakor. Referenciatartomány: 230-460 U/l. Egy 2008-as publikáció is arra hívja fel a figyelmünket, hogy a CK-, ASAT- és ALAT-aktivitások gyakran emelkedettek az intenzív tréninget folytató atlétáknál (Brancaccio 2008). A CK esetében ez az emelkedés a vázizomzat sérülésével összefüggésben jelentkezik, és 2-7 napon át is mérhető lehet, sőt a nyugalmi szint is magasabb lehet, mint az inaktív átlagemberé. A CK-, ASAT- és ALAT-, LDH-kiugrások edzett emberekben ugyanakkor normál esetben mérsékeltebbek, a nagy eltérések például hősérülésre, hőgutára utalhatnak. Természetesen a tartósan magas CK-aktivitások sportolókban sem tekinthetőek normálisnak (Brancaccio 2007), ilyen esetben az okokat ki kell deríteni, mivel ekkor az ismétlődő terhelések a vázizomzatra nézve negatív hatásokkal is járhatnak. Maratonfutóknál (és természetesen ez más sportolókra is igaz lehet) szignifikáns növekedés fordulhat elő a CK-, CK-MB-, ASAT-, LDH-aktivitásban és a myoglobinszintben. Az ALAT- és ASAT-értékeknél a korábbi tanulmányok úgy találták, hogy az izomzat nagyobb károsodása - különösen excentrikus terhelések után - eredményezheti az eltéréseket. Az izomenzimek, fehérvérsejtszám is mind abnormális értéket mutattak egy vizsgálat során. Utóbbi növekedése fertőzésekkel vagy gyulladásos folyamatokkal keverhető össze.

A májenzimértékek emelkedése az orálisan alkalmazható anabolicus szteroidok döntő többségének (17alfa-alkilezett szteroidok) (a tesztoszteronra és az egyéb szerkezetű szteroidokra nem jellemző ez a mellékhatás) hepatotoxicitásával magyarázható, jellemző a cholestasis is. A hepatotoxicitás azonban egy erősen kérdéses téma: a súlyzós edzés anabolicus szteroidot nem szedő versenyző testépítőkben is ASAT-, ALAT-, CK-emelkedéshez vezetett, míg a GGT szintje nem nőtt sem náluk, sem a szteroidot szedő versenyzők csoportjában. Az eltéréseket azonban nem biztos, hogy minden orvos vagy dietetikus helyesen az edzés hatásaként ismeri fel (Dickerman 1999; Pertusi 2001). A kérdést árnyalja, hogy ugyan igaz a fenti összefüggés, de magasabb ASAT-, ALAT-, CK- és normál GGT-szint mellett is jelentkezhet cholestasis gyógyszerabúzus eredményeként (Hoffmann 2005). A koleszterinszint szteroidabúzus hatására történő kedvezőtlen változása (HDL-C-csökkenés, LDL-C-emelkedés) azonban nemigen vitatható. Nem kétséges, hogy az említett vizsgálatokban részt vevő testépítők fehérjebevitele magasabb volt az inaktív embereknél szokásosnál. A magas fehérjebevitel májkárosító hatását jelenleg nem vehetjük komolyan (Hoffman 2004; Manninen 2004; Lacroix 2004), ahogyan a vesekárosodás is elsősorban fel nem ismert veseeltérések esetén reális veszély 2-3 g/ttkg/nap-os vagy ezt meghaladó fehérjebevitelnél. A testépítő versenyzők körében elterjedt 5 g/ttkg/nap-os alkalmazás persze már minden ésszerű határt túllép, ez egészséges emberek számára is ellenjavallt. Az étrend-kiegészítés pozitíve is befolyásolhatja a laborértékeket, a normális értékek felé elmozdítva azokat: a BCAA- és a KIC (alfa-ketoizokaproát) + HMB- (hidroxi-metilbutirát, lásd később) kiegészítés például mérsékelheti az izomsérüléseket és annak jeleit a vérben, így BCAA-k hatására csökkenhet a plazma CK- és LDH-aktivitása (Coombes 2000; van Someren 2005)

Vissza a bevezető cikkhez!

Sportolói szempontból fontosabb laborparaméterek:

 

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés