Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Szalagsérülések, csonttörések a sportban

Egyre többen folytatnak aktív életmódot és sportolnak egészségük megőrzése érdekében. Sajnos azok, akik túlterhelik magukat, vagy helytelen edzésmódszereket folytatnak, sérüléseket is szenvedhetnek

Szalagsérülések

A szalagok elszakadhatnak a csonton levő tapadásuknál vagy az állományukban. A sérülés típusa attól függ, hogy a szalagot milyen mértékű terhelés érte. Nagy sebességű mozgás közben bekövetkező traumánál a szalag állománya károsodik, kis sebességűnél csontos kiszakadás jön létre. A szalagsérülés függ az erőhatás irányától és az ízületnek a sérülés időpontjában elfoglalt helyzetétől. A szalagszakadások a sérülés súlyossága szerint osztályozhatók és kezelhetők, amit a következő táblázat szemléltet:

 

Törések

A csonttörések általában direkt ütés következtében jönnek létre, de szalagsérülésekkel együtt is kialakulhatnak ún. csontos-kiszakadások formájában. Nagyon fontos, hogy figyeljünk a trauma helyétől távolabb jelentkező fájdalomra is, ugyanis sokszor az erőhatás a sérülés helyétől távolabb hoz létre csontsérülést. Például nyújtott kézre eséskor claviculatörés következhet be. A törés jellemző tünetei a hirtelen fájdalom, a nyomásérzékenység és a duzzanat. Alakváltozás vagy instabilitás azonban nem alakul ki minden esetben. Mindig alaposan meg kell vizsgálni a sérülés felett a bőrt, mivel egy esetleges nyílt törés kezelése debridement-et, irrigációt és parenteralis antibiotikum adását teszi szükségessé az osteomyelitis megelőzése érdekében. A konzervatív kezelés általában 6-8 hétig tartó rögzítésből áll. A műtéti beavatkozás során fedett vagy nyitott repozícióra és lehetőség szerint stabil belső vagy külső rögzítésre kerül sor. Az ízületi mozgás és az atrófia megelőzése céljából korai mobilizáció javasolt. A rehabilitáció feladata a zavartalan mozgásképesség és az eredeti izomerő helyreállítása, s csak ezután engedélyezhető a sportba való visszatérés.

Fáradásos törések

A fáradásos törések abban különböznek a traumás törésektől, hogy esetükben a fractura ismétlődő, a csont erősségét és fiziológiás remodellációs képességét meghaladó terhelés hatására jön létre.

Ép csontozatú egyénekben ezek a törések a korábbitól eltérő vagy minden átmenet nélküli, nagyon megerőltető terhelés következtében alakulnak ki. Gyakran fordulnak elő fáradásos törések Paget-kór, hyperparathyreodismus, osteoporosis, rheumatoid arthritis és röntgenbesugárzás esetében. Ilyenkor a kórosan elváltozott csontokra ható relatív normál stressz is elegendő lehet a fractura létrehozására.

Nem ritkák fáradásos törések olyan műtéti beavatkozások után, amelyeket követően biomechanikai változások jönnek létre, és ennek következtében fokozott erőbehatás éri az ép, vagy esetleg pathológiás csontot.

A kórelőzmény felvételekor különös figyelmet kell fordítani a terhelés módjában, intenzitásában és gyakoriságában bekövetkezett változásokra, továbbá a sporteszközök (pl. a futócipők) állapotára. A kikérdezéskor a betegek gyakran panaszkodnak terhelés hatására jelentkező, de pihentetésre megszűnő fájdalomról. Gyakori tünet az érintett terület lokális nyomásérzékenysége. Rendszerint egy kisebb csomó is tapintható a fáradásos törés helye felett. A fájdalom lokalizációja általában jellemző a terhelés típusára. A korai röntgenfelvételek általában negatívak, s csak 2-17 héttel a fájdalom megjelenését követően mutatják a fáradásos törés jeleit. A szcintigráfia azonban már a korai stádiumban is pozitív, amikor is egy ovális, jól elhatárolt halmozódás látható a cortexben.

Differenciáldiagnosztikai szempontból compartment-szindróma, osteomyelitis, eosinophil granuloma, osteoid osteoma és malignus csonttumor jöhet szóba. Ezek az elváltozások rétegfelvételekkel, komputertomográfiával és mágneses rezonancia vizsgálattal különböztethetők meg a jóval gyakoribb fáradásos törésektől. A megismételt röntgenfelvételek segítségével rendszerint a törésgyógyulást jelző callus mutatható ki.

A kezelés az érintett terület pihentetéséből és az aktivitás módosításával kezdődik. A fáradásos törés kiújulásának megelőzése érdekében alapvető fontosságú a kiváltó okként valószínűsíthető sportmozgás elemzése és az edzéseknek a fájdalom megszűnte után való fokozatos megkezdése. A terhelésre visszatérő fájdalom egy esetleges refractura valószínűségére figyelmezteti a sportolót és orvosát. Bizonyos esetekben, például a csípő fáradásos törése esetén az elmozdulás és az avascularis necrosis megelőzése céljából, műtétre is sor kerülhet.

A sportképesség helyreállása

A sportsérülések kezelését követően kulcskérdés a sportképesség helyes megítélése. A sportképesség szempontjából minimális követelmény a gyulladásos tünetek megszűnte, a fájdalommentesség, az érintett testrész zavartalan mozgása. További kritérium, hogy objektív mérés alapján a sérült végtag izomerejének el kell érni a nem sérült oldal erejének 80-90 %-át. Ezeken felül még két kérdés megválaszolása szükséges: Megfelelőek-e a sportoló sportspecifikus funkciói és lelkileg is felkészült-e a visszatérésre?

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés