Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Balesetek ellátása a sportpályákon

A sürgős ellátást igénylő sportsérültek életben maradását, illetve egészségük, sportképességük helyreállását döntően az első ellátás gyorsasága és adekvát volta befolyásolja. Ezen definícióban maga a laikus elsősegélynyújtás is benne foglaltatik.

Általános elvek a sportbalesetek ellátásával kapcsolatban

A sürgős ellátást igénylő sportsérültek életben maradását, illetve egészségük, sportképességük helyreállását döntően az első ellátás gyorsasága és adekvát volta befolyásolja.

Ezen definícióban maga a laikus elsősegélynyújtás is benne foglaltatik.

A sportbalesetekre is jellemző a hirtelen kezdet (akuitás), a hangsúlyozott folyamat jelleg (processzivitás) és súlyosbodás (progresszivitás).

A baleseti szituáció arra ösztönzi a beavatkozót, tegyen meg „minden lehetségest, azonban csak a szükségest szabad megtenni".

Alapelv: Mindig a legsúlyosabb alternatívát kell elfogadni vezető tünetként.

z oxiológiai diagnózis nem egyszerű vélemény, hanem az első ellátó cselekvését meghatározó, irányító tényező.

A sérült sportolót alaposan meg kell vizsgálni, amit primer és másodlagos vizsgálatra osztunk, és lépésenként kell elvégezni, közte az ún. „ABC" ellenőrzését.

A primer vizsgálat során ellenőrizzük és verifikáljuk a sérült légutainak átjárhatóságát, valamint a légzését és a keringését.

Sportsérülés esetén az első tennivaló a további sérülés és károsodás megelőzése. Ennek érdekében abba kell hagyatni a sporttevékenységet, és meg kell állapítani a sérülés okát. Ezt követően pedig, azonnal meg kell kezdeni a kezelést.

A sportsérülések száma folyamatosan növekszik. Nyomasztó felelősség hárul a megelőzésen dolgozó szakemberek vállára, hogy a kiváltó okok befolyásolásával mérsékeljék a sportbalesetek gyakoriságát.

A legkorszerűbb ellátás mellett sem lehet lényegesen javítani a szomorú statisztikán, ha nem segít a bajban - a balesetet, hirtelen megbetegedést elsőként észlelő - szakszerű beavatkozásra kész elsősegélynyújtó.

Ki nyújtson elsősegélyt?

Bárki, aki képes segíteni a bajbajutotton úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt vagy további ártalmat.

Eredményes elsősegély attól várható el, aki az alapvető ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja, ismereteinek tudatában határozott, céltudatos és képes úrrá lenni saját és környezetének ideges hangulatán. A jó elsősegélynyújtó egyben mértéktartó is. Mindig csak azokat a beavatkozásokat végezze el, amire az adott helyzetben és időben feltétlenül szükség van.

Az elsősegélynyújtó feladatai

  • Gyors tájékozódással meg kell ismerni a sérülés körülményeit, hogy abból következtetni lehessen a sérülések természetére és az esetleges tennivalókra.
  • A sérült szállítása. A sérültnek a sérülés helyszínéről való kimentése és az elsősegélynyújtás után következik a sérült elszállítása a végleges ellátásra, illetve szükség esetén szakintézeti ellátásra. E feladat elvégzése általában a mentőszolgálatra hárul, de a sérültek szállításának néhány fontos szempontjával minden elsősegélynyújtónak meg kell ismerkednie.
  • A sérültek szállítása legyen gyors és kíméletes. Modern közlekedési eszközök birtokában, jó úthálózatot feltételezve, ma már Magyarországon bármely vidéken általában félórai szállítás után traumatológiai szakorvosi ellátáshoz juthat minden sérüt. Általános szempontként meg kell jegyezni, hogy a szakszerű ellátás érdekében az egy-két órás szállítás kockázatát vállalni kell, megfelelő elsősegélynyújtás után, mert a korszerű ellátás feltételeit nélkülöző ellátás kilátásai igen kedvezőtlenek. Hazánkban a súlyosabb sérülteket elsősegélynyújtás után általában a kiemelt intézmények traumatológiai osztályaira szállítják.

 

A beavatkozások helyes sorrendjének megválasztása alapvető igény. Egy eszméletlen, lábszártörött sérült ellátásakor például természetes, hogy elsőként a légút szabaddá tételének és szabadon tartásának kell megtörténnie, és csak ezután következhet a sérült végtag nyugalomba helyezése vagy rögzítése.

A beavatkozások helyes sorrendjét akkor tudjuk meghatározni, ha felismerjük az életet közvetlenül veszélyeztető - életveszélyes - állapotot és azt el tudjuk különíteni a súlyos állapottól.

Életveszélyben van a balesetes, ha akár helyzete (például beszorult), sérülése, illetve eszméletlen állapota miatt az alapvető életfunkciók - légzés és vérkeringés - veszélyeztetettek.

Természetes, hogy ekkor a halaszthatatlan, első beavatkozás az életfunkciók biztosítása, akár mesterséges úton is!

Súlyos állapotúnak kell ítélni azt a sérültet, aki például az ellenfele sporteszközével ütközve elmetszette a csuklótáji ereit, és jelentősen vérzik. Elsősegélye sürgős beavatkozást igényel, de ebben az esetben van némi idő, hogy a helyes beavatkozási sorrendet - leültetni, lefektetni, végtagot felemelni stb. - meghatározva végezzük az ellátást.

A kerékpárral elesett és térdét lehorzsoló balesetes könnyű sérülést szenvedett. Van idő megtisztítani a seb környékét, a steril kötszert kibontani, gondosan felhelyezni a sebre, bekötözni és esetleg órák múlva orvoshoz juttatni (gyakran nem is megy el sérülésével orvoshoz).

A példákból nyilvánvaló, hogy vannak olyan állapotok, ahol a gyors beavatkozás elmulasztása igen rövid idő alatt halálhoz vezethet, míg más esetben bőven van idő a beavatkozás elvégzésére.

Így tehát vannak magas időfaktorú állapotok, és vannak olyanok, ahol az időfaktor alacsonyabb.

Az elsősegélynyújtás nagy jelentőségű a sportsérültek további sorsa, esetleg végleges gyógyulása szempontjából is. Ha helyesen végezzük, megelőzhetjük a sokkot, vérzést, fertőzést, a helytelen módszerek alkalmazása ellenben nem csak a gyógyulást hátráltatja, hanem másodlagos sérüléseket is okozhat.

A sportorvoslás fejlődése lehetővé tette, hogy igen súlyos sérülések után is sikeres gyógykezeléseket végezhessünk. Ennek alapfeltétele, hogy a sérültek hozzá is juthassanak a kezeléshez. Ez pedig, korszerű mentési munkát, elsősegélynyújtást és betegszállítást követel meg.

Gépkocsin, mentőkocsin szállítandó általában:

  • Minden járásképtelen beteg illetve sérült,
  • Minden craniocerebralis traumát szenvedett sérült, ideértve azokat is, akik agyrázkódást szenvedtek,
  • Minden mellkasi és hasi traumát szenvedett sérült, ideértve a fedett sérüléseket is, még akkor is, ha a sérültek járóképesek az elsősegélynyújtás időpontjában,
  • Minden olyan sérült, akinek a sérülésén kívül valamely betegsége vagy kórállapota indokolttá teszi, hogy szállítsák,
  • Minden olyan beteg, illetve sérült, akinek - fájdalmai miatt - erős hatású gyógyszert, kábító hatású fájdalomcsillapítót adtunk, mert e szerek hatása a közlekedőképességre kiszámíthatatlan.

 

Orvosi kísérővel szállítandó általában:

  • Eszméletlen beteg, sérült,
  • Súlyos politraumatizált sérült, ideértve a súlyos égést is,
  • Minden olyan sérült, aki sokkban van, vagy a fenyegető sokk-veszély elhárítása végett aktív kezelésre van szüksége a szállítás alatt is (folyadékpótlás, plazmapótszer adása stb.).
  • Minden tracheotomizált, vagy a légzési elégtelenség határán levő beteg.

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés