Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Az izomanyagcsere és a morfológia összefüggése Teljesítmény-élettan

Az utóbbi évtizedekben a hisztokémiai technika és a kémiai vizsgálatok fejlődésének segítségével lehetővé vált az izom funkcionális tulajdonságai és morfológiája közötti összefüggést sejt szinten is kimutatni.

Az utóbbi évtizedekben a hisztokémiai technika és a kémiai vizsgálatok fejlődésének segítségével lehetővé vált az izom funkcionális tulajdonságai és morfológiája közötti összefüggést sejt szinten is kimutatni. A külső megjelenés   -  vörös vagy fehér  -,   az izom funkció  - gyors vagy lassú összehúzódásra képes, fáradékony vagy a fáradásnak ellenálló -, a biokémiai sajátosságok  - pl.  az enzim aktivitások -  alapján alapvetően két izomrost típust,  lassú és  gyors izomrostot  különböztettek meg. Mint a diagrammon látható, a gyors összehúzódású rostok két alcsoportba  sorolhatók; a II/a csoport a gyors és a lassú csoportok között, amint a táblázat adataiból is kiolvasható, átmenetnek  tekinthető.

 

forrás: Tihanyi András: Teljesítményfokozó sporttáplálkozás (2012)

 

Az izomrost funkcionális különbözősége a motoros beidegződésre vezethető vissza, ugyanis gyors izom (pl. a flexor hallucis longus) mozgató idegét lassú izom (pl. a soleus) mozgató idegével felcserélve, az izom kontraktilis tulajdonságai is megfordultak. Feltehető tehát, hogy az egy motoros egységgel rendelkező izomrostok azonos kontraktilis tulajdonságúak.

Adott személy egyes testrészeinek izomrost típusai nagyon eltérőek lehetnek, az arányok az élet korai szakaszában kialakulnak és úgy látszik, hogy később már nem változnak.  Ez elsősorban a különböző típusú rostok számának arányára érvényes. Rendszeres erőkifejtések, edzések következtében azonban a különböző típusú izomrostokban a kontraktilis fehérje mennyisége, a mitochondriumok száma és a mitochondriális enzimek aktivitása megnő, ami  az eredeti típusarányt  is megváltoztatja és sejt szinten az adaptáció alapja. A rost típusa és az adaptáció kialakulása az erőkifejtések időtartamától, intenzitásától és az egyes erőkifejtések közti pihenőktől (pl. az un. intervallumos edzésektől) egyaránt függ. Így az egyéni  - pl. a genetikai  -  adottságok és a rendszeres edzések  jelentősége a sportbeli eredményességben egyaránt nagy. Feltételezték, hogy a túlnyomó részben lassú összehúzódásra képes, nagy oxidatív kapacitású és fáradásnak ellenálló izomzatú sportoló elsősorban a hosszú távú futásban, illetve más, nagy állóképességet kívánó sportágban érhet el jó eredményt.  Az aránylag nagy mennyiségű gyors összehúzódásra képes izomzattal genetikusan rendelkező sportoló viszont a sprint és a gyors-erőt kívánó sportágakban lehet előnyben. A gyakorlatban azonban ez  a feltételezés nem  mindig igazolódott.

Figyelembe véve a különböző időtartamú és intenzitású (pl. a sportági jellegzetességek megkívánta) erőkifejtéseket megállapíthatjuk, hogy az anaerob laktacid erőkifejtések során elsősorban a szénhidrátokból származik az izom összehúzódást biztosító energia, míg az aerob energiaellátásban a szénhidrátok és a zsírok egyaránt szerepet játszanak. A hosszú távon eredményes sportolók az aránylag nagy intenzitású erőkifejtés alatti aerob energia-szolgáltatást a zsíranyagcseréből származó energiából képesek fedezni s így jelentős mennyiségű, könnyen mobilizálható szénhidrátot "takarítanak meg", amit a célbaérés előtt  -  az anaerob laktacid  energianyerést ismét előtérbe helyezve   -  az erőkifejtés intenzitásának fokozására tudnak felhasználni.

Az edzettségi állapotnak megfelelően megválasztott, rendszeres állóképességi edzések hatására már a nyugalomban lévő izomsejtekben is jellemző változások figyelhetők meg:  a lassú  összehúzódásra képes izmokban a triglicerid mennyisége nagyobb, mint a gyors izmok sejtjeiben. Rövid ideig tartó,  intenzív edzések hatására az anaerob glikolizis kapacitása lesz nagyobb a megnövekedett szénhidrát szint miatt, annak ellenére, hogy a fáradtság  érzése és a glikogén raktár kiürülése nem feltétlenül függ össze egymással.

A rendszeres edzés hatására a nyugvó izomban  -  mind állóképességi, mind rövid, intenzív erőkifejtések után  -  az ATP és a KP szint, valamint a kreatin-foszfokináz aktivitás enyhe megemelkedését figyelték meg.  Az izomrost típusa és  anyagcseréje, valamint az erőkifejtés jellege közötti  összefüggés ellenére a gyakorlatban a különböző energiaszolgáltató folyamatok egymás mellett párhuzamosan zajlanak. Az erőkifejtés jellegének  -  azaz intenzitásának és időtartamának  -  megfelelően  azonban egyik vagy másik folyamat előtérbe kerül és a neki megfelelő ( I-es, II/a-s vagy II/b-s)  izomrost típus adaptációját megnöveli. A rendszeres és az adott sportágra jellemző edzések hatására tehát mindhárom izomrost típusban bekövetkeznek változások, de az erőkifejtés jellegének megfelelő típusban a változások lényegesen kifejezettebbek. Mivel az erőkifejtés intenzitásának megítélése individuális és jelentősen függ az edzettségi állapottól, nyilvánvaló, hogy az edzettség meghatározására végzett terheléses vizsgálatoknál az erőkifejtés intenzitásának megválasztása jelentős szerepet játszik.

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés