Ennek oka ért­hetőbbé válik, ha áttekintjük, hogy az elhízás milyen kockázatot je­lent az egészségre nézve, hiszen az elhízáshoz gyakran társuló cu­korbetegség, magas vérnyomás és zsíranyagcsere zavar a szív-ér­rendszeri betegségek nagy rizikótényezői közé számítanak:

• 2-es típusú cukorbetegség: a 2-es típusú cukorbetegek 80-90°/-a elhízott.
• Magasvérnyomás-betegség: az elhízottak közel 50%-ában alakul ki magasvérnyomás-betegség.
• Zsíranyagcsere-zavar: az alma típusban gyakran találhatók kó­ros vérzsír értékek, amelyek ugyancsak növelik az érbetegségek kockázatát.
• Epekövesség: elhízottakban, különösen középkorú nőkben gyak­rabban képződnek epekövek.
• Mozgásszervi betegségek: az elhízás mértékével párhuzamosan növekszik a csípő, térd és boka kopásos, degeneratív betegsége­inek aránya. Nem ritka a köszvény kialakulása sem.
• Rosszindulatú daganatok: nőkben a méh, emlő, petefészek és epehólyag rosszindulatú daganatainak aránya és az elhízás mér­téke között összefüggés mutatható ki, vagyis minél nagyobb mér­tékű az elhízás, annál nagyobb ezeknek a betegségeknek a koc­kázata. Férfiak esetében ez vastagbél-, végbél-, prosztata-, has­nyálmirigy- és gyomorrák vonatkozásában igazolható.
• Hormonzavarok: nőknél a menstruáció zavarát, vagy csökkent megtermékenyíthetőséget, férfiaknál a spermaképzés zavarát, vagy impotenciát okozhatnak az elhízás által kiváltott hormonzavarok.
• De fokozódik az elhízásban a visszértágulatok kialakulása, a mű­téti veszély és az embóliás szövődmények lehetősége is.